JóVáros Blog

Rendhagyó írás következik. Egy létező, március 27-én tárgyalásra kerülő Per valóságbizonyítását írom meg itt, a nyilvánosság előtt. Maga a tárgyalás is nyilvános, így érvelésem, ha úgy tetszik, Védőbeszédem is kerüljön föl ide. Bíró fog majd dönteni, de kíváncsi vagyok Olvasóim Ítéletére is.

Maga az Ügy már megírásra került itt a Blogon több ízben is. Arról a kétes figuráról írtam, Komássy Ákosról, aki személyében a Fidesz által bármikor leüthető bábuként veszélyt jelentett Pál Tibor nyerésesélyes Kormányváltás Jelöltre, és habosíthatósága okán magára a Kormányváltásra is. Ahogy látom, időközben az időzített bombát Pál Tiborék a sarokba hajították, legalábbis az írásom óta föltett kampányképeken már nem látom Komássy-t, főleg nem Pál Tibor közelében, és ez jó. A dolog méregfoga kihúzva, Komássy már nem oszt, nem szoroz.

A választás után nemcsak országos, hanem helyi szinteken is szükség lesz egy nagytakarításra az MSZP-ben. Nem elfogadható, hogy Fidesz által megvásárolt, velük mindenben együttműködő, Őket a testével védő kerületi MSZP-elnök stabilizálja a Vérnarancs Hatalmat. Ez az ember, ez a Komássy Ákos, egy Kakukktojás, ha a Szocialisták meg kívánnak tisztulni, az Ilyenekkel kell kezdeni.

Kettőnk Ügye régebben kezdődött. Azt gondolom annál tényszerűbben mint egy bírósági beadványban, nem lehet egy eseménysort leírni, hisz minden szavamat a Bíróságon is vállalni kell, aligha valószínű tehát, hogy csúsztatnék, vagy hazudnék. Kocsis Máté elleni hamistanúzási feljelentésem tán elégséges ahhoz, hogy világos legyen: az igazat, és csakis az igazat mondom. És írom, íme.

                                                                                                  Komássy Ákos

Tisztelt Bíróság!

A Komássy Ákos által ellenem múltév során indított polgári perben kértem a valóság bizonyításának lehetőségét, melyet a Bíróság jóváhagyott. Jelezte felém azt is, hogy legkésőbb január folyamán bizonyítékaimat terjesszem elő, melyre ígéretet is tettem. Jeleztem ugyanakkor, hogy bizonyítási eljárásom a politika logikáján fog alapulni, tekintettel arra, hogy az Ügy érdeme politikai és nem jogi természetű. Ezen igényemet a Bíróság akceptálhatónak tartotta.

A gyakorlatban azonban kiderült, hogy egyszerre a bizonyítás határidejének és jellegének nem tudok eleget tenni. Olyan történések voltak ugyanis folyamatban, melyek kifutása időt vett igénybe, s melyek végigmenetele nélkül igazamat nem tudnám bebizonyítani. Választanom kellett tehát a bizonyítás lehetősége és a vállalt határidő között, és én vállalva a határidő be nem tartásának esetleges következményeit amellett döntöttem, hogy kivárom a megfelelő pillanatot. Ez a pillanat most jött el.

A Komássy Ákost a Nyitótárgyaláson képviselő ügyvéd helyben a beadványuk szerinti igényeiket jelentősen visszametszette. Gyakorlatilag egyetlenegy kijelentésem maradt a porondon, ez pedig az, hogy Komássy Ákos az általa igényelt költségtérítést föl is vette. Minden más állításom vitatottságát ezzel a Felperes önmaga megszüntette, ezért azokra a továbbiakban mint nem vitatott tényekre kívánok támaszkodni.

A Per indításának valós célját az eredeti Beadványuk tartalmazza, nem pedig annak a tárgyaláson való minimálisra szűkített verziója. Ennek jegyében megyek végig azon a bizonyítás-láncon, melyből kiderül, hogy vajon állításaim egésze, az azokra adott válaszreakciók, vagy épp azok hiánya, a köztes események együttesen megalapozzák-e az általam Komássy Ákosra alkalmazott kijelentéseket.

Tekintetbe véve, hogy Komássy Ákos ügyvédje útján nyilatkozott, mely szerint közszereplő - ezt tehát bizonyítanom nem szükséges, bár ennél mi sem lenne könnyebb -, így a Bíróságtól annak mérlegelését kérem, hogy kijelentéseim egésze, azok célja, és valóságalapja nagyobb társadalmi hasznossággal bírnak-e, mint esetlegesen azok közben elkövetett tévedésem.

Érdemben a következőket kívánom tényként rögzíteni.

Az Ügy dr. Kocsis Máté, Józsefváros Polgármesterének egy számomra, mint barátja és tanácsadója számára írt SMS-ével kezdődött. Szószerint idézem, a tárgyaláson mobiltelefonomban bemutatom:

"Ákos elküldte a munkáltatói igazolását, ami a kiesett jövedelmének megállapításához kell. A családi cégbe van bejelentve havi br. 150 ezerre 2011. július 1-től. Az igazolást július 20-án állították ki, és leírta Kingácska, hogy az öcsi képviselői teendői miatt kiesett munkaideje 104 óra, havonta!!!" (Üzenet küldője Kocsis Máté, fogadója Szabó Gábor, időpontja 2011. augusztus 23, 12:34 óra.)

Kocsis Mátéval gyakran váltottunk SMS-eket de mivel személyes találkozásaink is gyakoriak voltak, azok többnyire általa lényegesnek ítélt eseményekre vonatkoztak. Jelen SMS tartalma alapján a személyek nyilvánvalóak: Ákos Komássy Ákost, Kinga pedig leánytestvérét, Komássy Kingát takarja. Az SMS-ből két tény nyilvánvaló: az egyik, hogy a leadott munkáltatói igazolás egészen a Polgármester asztaláig eljutott, a Kocsis Máté által leírtak tényszerűek, még olyan részletekbe is belemennek, mint a leadás időpontja, és a munkáltatói igazolás adatai. Puszta szóbeli tájékoztatás egy hivatalnok részéről aligha bír ilyen részletességgel. A másik tény, hogy Kocsis Máté Polgármester az Ügyet olyan súlyúnak tartotta, hogy arról nekem SMS-t küldött.

Nyilvánvaló mindezekből, hogy nem szokványos eljárásról van szó, semilyen más önkormányzati képviselőről nem tudok, akinek költségtérítési igénye ily furcsa körülmények között, ily nagy összegre került volna benyújtásra. 1998-tól 2007-ig voltam a Józsefvárosi Önkormányzat képviselője, Frakcióvezető, Tanácsnok, Bizottsági Elnök, több Bizottság alelnöke. A kerületet hosszú ideig magas formális és informális pozíciókban vezető politikusok egyikeként magam soha nem találkoztam ilyen kirívó költségtérítési igénnyel. Olyan önkormányzati képviselőről sincs tudomásom, aki ne tudta volna, hogy ilyen jellegű munkáltatói igazolásnak mi a célja.

Komássy Ákossal változó politikai kapcsolatokat ápoltunk, aszerint hogy az általam a gyakorlatban vezetett kerületi SZDSZ és az általa képviselt MSZP között aktuálisan milyen közös, vagy éppen ellenérdekek működtek. 2012. májusában azonban minden korábbi változó jellegű viszonyunkat fölülírva politikai szövetségesekké váltunk. Mind négyszemközti, mind sokszemközti találkozókon rögzítettük: rövidebb és hosszabb távon is együttműködünk a Fidesz, és különösen annak helyi vezetője, dr. Kocsis Máté hatalomból való mielőbbi kiszorítása érdekében.

E szövetség részeként egymás között a feladatokat megosztottuk, fölmérve a partnerek erőforrásait és azok lehetséges legintenzívebb fölhasználási formáit. Mivel az MSZP a képviselő-testületben volt jelen, míg magam az általam létrehozott civil szervezeten keresztül jelentős választópolgári csoportra bírtam befolyással, ezért ez lett a feladatmegosztás alapelve is. Komássy Ákos a nagyrészt általam fölhalmozott tényanyag birtokában a képviselő-testületen szorítja sarokba Kocsis Mátét, én pedig akkori Blogomon tárom föl a visszásságokat és kerületi mérethez képest rendhagyó nagyságú tömegtüntetéseket szervezek megfelelő időzítéssel a Polgármesteri Hivatal elé.

A politikai koncepció a fokozódó nyomásgyakorlás csúcspontjaként egy többszáz fős kerületi tüntetést jelölt ki, melynek időpontja eleve úgy is lett időzítve, hogy az egy képviselő-testület időpontjára essen. Sem előtte, sem azóta Józsefvárosban ilyen méretű tüntetés nem volt. A megjelent 250 fő nyomásgyakorló erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a délután 15 órakor kezdődő képviselő-testületi ülés napirendjeinek többségét Kocsis Máté Polgármester az ülés elején visszavonta, és mindössze félórányi gyors tárgyalást követően az ülést bezárta, majd elhagyta az Önkormányzat épületét a hátsó kijáraton, mely példátlan, és nagy visszhangot kiváltott cselekedet volt.

Ezen a tüntetésen az előzetes tervek szerint szerint előttem szólalt volna föl Komássy Ákos, hogy élőben, nyilvánosan is kifejezze szövetségünket és azonos akaratunkat Kocsis Máté és a Fidesz mielőbbi leváltásában. Felszólalását a kerületi elnökségük is tárgyalta, mely velem, mint az esemény szervezőjével szemben további kívánalmakat fogalmazott meg, melyek döntő többségét elfogadhatónak tartottam, és az esemény menetrendjét ahhoz igazítottam. A rendezvény előtt pár órával azonban Komássy Ákos váratlanul lemondta a szereplést. Tette ezt megállapodásunk és saját pártja elnökségének döntése ellenére.

A tüntetés így bár komoly nyomást fejtett ki Kocsis Mátéra, de valódi célját nem érhette el. Nem sorakozott föl az MSZP a mielőbbi politikai váltást kikényszeríteni szándékozó mozgalomhoz. Ezt mind az ott lévő tömeg, mind jómagam árulásként éltem meg, hisz egy féléve tartó, rengeteg munkával és kockázattal járó tevékenység vált értelmetlenné egy pillanat alatt, és mindezt olyan személy követte el, akivel azonos célért, összehangoltan dolgoztunk addig a pillanatig.

Politikai támadásaimat értelemszerűen attól a pillanattól kezdve kiterjesztettem Komássy Ákosra is, ugyanis viselkedése a képviselő-testületben is gyökeresen megváltozott. Mivel jelen Ügy szempontjából ezek e pillanatban nem a legrelevánsabb történések, ezért leírásuktól eltekintek. Lényegileg annyi történt, hogy addigi ellenzéki magatartása egycsapásra egy konformista, Kocsis Máté Fideszes polgármestert inkább védő, mintsem támadó szereppé szelídült. Tapasztalt politikusként fölmerült bennem, hogy egy ilyen hirtelen váltás mögött egy általam nem ismert megállapodás szerepelhet Kocsis Máté és Komássy Ákos között. Így igazából nem ért meglepetésként, mikor minden ellenzéki politikai szereplő megdöbbenésére Kocsis Máté egy meglévő tanácsadó-testületet kibővitett, és Komássy Ákost azon nyomban annak alelnökévé tejesztette be, melyet az általa kontrollált Fidesz többség a képviselőtestületen szokás szerint vita nélkül jóvá is hagyott. Komássy Ákos ezen pozíciója havi 250 ezer forint bruttó jövedelemmel jár.

A politika nyelvezetében erre a megvásárlás szót használják. Komássy Ákos hirtelen jött radikális viselkedés-változása és gyors kinevezése egy Polgármester és Fidesz-függő pozícióba jelentős - a képviselői tiszteletdíjat meghaladó - jövedelemforrással nemcsak nekem tűnt föl, még saját pártjának tagjai is erősen kifogásolták azt. Ettől a pillanattól vált nyilvánvalóvá számomra, hogy Komássy Ákos a továbbiakban már nem ellenzéki szereplő, ennek megfelelően jártam el vele szemben. Megkezdtem a nyilvánosságban a szembesítését tetteivel, mind az általam szerkesztett webes felületeken, mind az MSZP kerületi szervezetének honlapján. Utóbbin kérdések formájában, melyekre vagy nem válaszolt, vagy írt valamit, de abban tények nem szerepeltek.

Ezen számonkérés része volt a Kocsis Máté által küldött SMS hátterének felderítése is. Fokozódó nyomást gyakoroltam Komássy Ákosra, melynek lényegi eleme mindig ugyanaz volt: beismertetni vele, hogy költségtérítést kívánt fölvenni olyan módon és mértékben mely példátlanságával mutatja be Komássy Ákos amorális magatartását, politikai terminológiával: megvehetőségét. Ennek a vége lett az, hogy a tényt végül elismerte, ahhoz azonban egy olyan magyarázatot fűzött, ami teljességel valószínűtlen, és amely magyarázat tarthatatlanságát épp a tanúvallomások során tudom bebizonyítani. Ő tévedésre hivatkozott, amely azonban kizárható.

Válaszra kényszerítésének pillanatában az MSZP honlapjáról kitiltott. Szintén szokatlan magatartásforma, addig a fórum a kerületi közélet kevés cenzúrázatlan felülete volt, ahová magam is többezer kommentet írtam. A Bírósági beadványt is ugyanazen pillanatban kezdték el előkészíteni, mintahogy azt Önmaga a fórumon le is írta. Az érdemi viták gyakorlatilag attól a pillanattól az MSZP honlapján megszűntek, Komássy Ákos vitakerülése vált normává. Bármilyen kritikát fogalmazott meg bárki - kitiltásom után természetesen az addigi éles pengeváltásokat már senki nem kockáztatta, a fórum hosszú évek alatt kialakult közszolgálati jellege megszűnt -, arra vagy nem kapott érdemi választ, vagy pedig éles hangú, a tartalommal nem igazán foglalkozó reagálást kapott, melyek jelentős részét már nem is maga a Honlapot üzemeltető Komássy Ákos, hanem az általa foglalkoztatott adminisztrátor tett meg.

Épp e tevékenység látható végkifejlete miatt vártam a valóságbizonyítási beadvány elkészítésével. Komássy Ákos helyzete saját honlapjukon kitérő viselkedése, és a fokozódó cenzúra miatt tarhatatlanná vált. Világos volt, hogy valamit lépniük kell, és ezen várakozásomnak ezév február 7-én eleget is tettek. A hosszú évek óta működő fórumot 2014. február 7-én nyomtalanul eltüntették.

Komássy Ákos ezen lépésüket február 8-án egy kerületi civil blogon így indokolta:

"komassy · http://www.komassy.hu 2014.02.08. 17:48:51

Kedves KB!

Aránylag lelkes olvasója vagyok a blognak, de azért megtisztelt volna, ha a bejegyzés és a hasonlat tárgyáról egyaránt dob nekem egy kérdést, pl. emilben , mielőtt minősít. Persze a vélemény szabad, csak így egy cseppet inkorrekt.
S ha már kérdés nem érkezett, a válaszokat azért dióhéjban engedje meg, hogy ide lejegyezzem:
Fórumok: gyakorlatilag az a diskurzustér, amit hagyományosan fórumunk szolgált mára felszívódott, aki aktív az vagy saját blogot ír, vagy fészbukozik, vagy mindkettőben részt vesz egyszerre. Sajnálom lelkes szimpatizánsainkat és az érdeklődő olvasókat, de gyakorlatilag fórumbejegyzésekre szinte már csak trollok ragadtatják magukat huzamosabb ideje. Márpedig a 24 órás moderált fórumüzemeltetés annyi pénzt, energiát és embert emészt fel, amely egy ellenzéki kampány idején, ilyen mértékű eltrollosodás mellett nem éri meg, ezért becsuktuk. A komassy.hu-t is ugyanazzal a webmester csapattal működtetjük, így a kettő vége egyszerre jött el."

Az ezen válaszára adott reakciókra később így reagált:

"komassy · http://www.komassy.hu 2014.02.09. 11:21:08

@bizottsagiirnok: Rendben kritikát tudomásul vettem. A fórum most egy darabig nem lesz, át kell alakítanunk a technikát, mert rommá törték. Amúgy amit a trollokról írtam, az az én tartalmi szempontom, de szerintem online képviselői fogadóóra az MSZP8.hu-n valahogyan újra lesz, mert az szívügyünk, csak új rendszer kell rá, a régi belehalt a megpróbáltatásokba. Erzsébetvárossal közös a webes csapatunk, szóval lehet, hogy ugyanaz a szoftverhalál van odaát is. Tudom, pocsék, hogy mindez kampányban jött el, sajnálom."

Egy nap alatt hazudtolta meg önmagát, e két magyarázat ugyanis egymás gyökeres ellentéte. Nemcsak a konkrét ellentmondás a lényeges, hanem annak bemutatása, hogy miért is nevezem hazugnak Komássy Ákost. Ilyen nyilvánvaló ellentmondásokba korábban is rendszeresen belezavarodott, épp ennek bizonyítékai találhatók az MSZP kerületi honlapjának fórumán. Amit azonban február 7-én megszüntettek. Azóta többször, több helyen tettek ígéretet a helyreállítására, eredeti tartalmának hozzáférhetőségére, azonban ez a mai napig nem történt meg. A honlap adminisztrátora kiváló webmester, saját civil egyesületem honlapját, és korábbi blogomat is Ő üzemeltette. Kizárt, hogy egy teljes hónap alatt ne tudta volna hozzáférhetővé tenni a korábbi információtartalmat. Összefüggést vélek fölfedezni jelen Ügy március 27-i tárgyalása, és az azon a honlapon föllelhető, álláspontom alátámasztására alkalmas kommentek eltűnése között. Mindezek miatt kérem a korábban kért beidézendő tanúkat kibővíteni Laczikó Károly Bp. 8. kerület Kőris utcai lakos, webmesterrel. Ő tudja kizárólag elmondani, hogy valójában mi áll annak a hátterében, hogy immár egy hónapja nem hozzáférhető a bizonyításra alkalmas tartalom.

Valóságbizonyítási logikám tanúvallomásokra épül. Rendelkezem olyan mentésekkel, adatokkal, információkkal, melyek egy-egy állításom bizonyítására alkamasak. Ám egy ilyen bonyolult, lényegét tekintve politikai konspirációra épülő történetben a valóság bizonyítása különösen nehéz. Ha a birtokomban levő összes írásos bizonyítékot jelen pillanatban bemutatom, lehetőséget adok a tanúknak arra, hogy vallomásaikat ahhoz igazítsák. Tárgyaláson fölteendő kérdéseim a legfőbb bizonyítási eszközöm, mivel a kérdezettek nem tudják, hogy mely válaszuk milyen létező bizonyítékkal kerülhet szembe. Meglátásom szerint Kocsis Máté Polgármester, Rimán Edina Jegyző, Komássy Ákos és Komássy Kinga között olyan szintű az érdekazonosság, amely a valóság kiderítését csak ilyen közvetett úton teszi lehetővé.

Tájékoztatom a Bíróságot továbbá arról, hogy Kocsis Máté ellen egy másik bíróságon tett tanúvallomása alapján már ügyészségi feljelentést tettem, vállalva annak visszaható következményeit. Tapasztalati alapon kételkedem az általam beidéztetni kívánt tanúk igazmondásában. Amennyiben a tanúidézésekkel a Bíróság azt lehetővé teszi, a kérdések és válaszok együtteséből nagy valószínűséggel átláthatóvá, a Bíróság által is megítélhetővé válnak a valós történések. Tanúk beidézésének hiányában a valóságot nem tudom bebizonyítani.

Tisztelettel:

                                                                                     Dr. Szabó Gábor

                                                                                                alperes

 Bp. 2014. március 10.

Hogy a Fidesznyik aktivisták valójában hányan vannak, azt már tudjuk. Kevesen. Hogy mennyit érnek ilyen rejtőzködés mellett a közvélemény-kutatások, azt is. Semmit. De hol vannak a Fidesz Szavazói???

Ha abból indulnék ki, hogy a terepen, a standoknál milyen arányban tartózkodnak a Kormányváltás szimpatizánsai és a Fideszéi, akkor arra kéne gondolnom: a Vérnarancsok még a parlamentbe sem jutnak be. Mivel ez nyilván nem így van, ezért aztán itten mostan valami dolog lappang a mélyben. Asszem rájöttem mi. Ciki Fideszesnek lenni.

Kicsit nézzünk ezen állításom mögé. Én a Fidesznyik Falanxot, a Valódi Törzsgárdájukat egymillió főre teszem. Nem többre, de ez majd kiderül, miért. Ez az egymillió is nagyjából három egyenlő táborból áll. Nézzük meg Őket közelebbről. Az első csoport a Megélhetésiek. Túl sok magyarázatot nem igényel. A Fidesznyik eltartottak az önkormányzati képviselőiktől a vállalkozókig. Lehetne ez a tábor nagyobb, de annyira bekoncentrálták a Közgéphez, meg még néhány kevésbé ismert nagyvállalkozáshoz a lenyúlási végeredményt, hogy igazából messze nem jártak annyian jól Orbán regnálásával, mint járhattak volna. Ilyenkor üt vissza a paranoia és a teljes centralizáció. Még a sajátjaikat is csak tenyérből merik etetni, nehogy valami lázadás-féle legyen.

A következő csoport a Szappanoperások. Hívhatnám Őket Rajongóknak is, de valójában inkább a Szappanopera-életérzés mozgatja Őket. Nézik a mesét a szelfmédmenekről, ahogy a parasztlegények legyőzik a világot, mert ez itt tiszta Amerika - amit persze utálnak - ahol a senkiből is lehet valaki. Erősen bátorsághiányos csoport, saját megalkuvásaikat Orbánék falon is átmenő vakmerőségének látszatával fedik el. Ők mennek Rezsigyűlésre, Békaügetésre és bámulják a HírTV-t. Mesevilágban élnek, amit az élet valós körülményei között nehéz lenne fönntartaniuk, ezért kerülik a valósággal való szembesülést. Burkot építettek maguk köré, házioltáruk van Orbánfeszülettel, és zárt közösségi szertartásaik Rezsigyűlés néven. Körmenetük meg az aktuális Békaügetés Bayerzsoca meg Bencsikbandi mögött, aminek mindegy mi éppen a hívószava, mert az lényegtelen.

A harmadik csoport az Antikommunisták. Ugyan sok fogalmuk nincs arról, hogy az mit is jelent, de jól hangzik, és főleg terepet ad belső agressziójuk kiélésére. Nem mindennap kell otthon megverni az asszonyt, ha lehet üvöltve szidni a Gyurcsányt, meg libázni a Bajnait. Többségük párttag volt az Átkosban, és kicsit túlkompenzál. Ugyanakkor tudja, hogy érdekei is a Fideszhez kötik, mert Ők nemhogy elnézik, hanem épp bátorítják az ilyesfajta 180 fokos fordulatokat. Miattuk tartják Pozsgay, meg Szűrös Elvtársakat, és miattuk nem lesznek soha az ügynökakták nyilvánosak.

No, ez a törzsszavazó-bázisa Orbánnak. Egymillió, nem több. Ezek nem elvehetők tőlük, olyan erős érdekek és érzelmek fűzik őket Orbánhoz, amiket semilyen esemény nem tud megingatni. Egy kormányváltás az persze belerondít a dologba, de amíg az nem lesz, addig ezek stabilan Náluk vannak. Akik efölött az egymillió fölött még Náluk találhatóak, az már nem egy egységes csoport.

Egy részük a Kicsi Ígéretek Földjén jár, náluk bejön a Rezsirizsa. Nem akarják túlgondolkodni a világot, nem érdekli Őket, hogy épp elvették Tőle azt, ami az Övé, hogy cserébe visszadják annak egy töredékét ajándékként. Ők a Népbutítás áldozatai. Amúgy nem sok vizet zavarnak, elvannak, nem aktívkodnak, szavaznak, oszt kész. Ne becsüljük túl a számukat, nincsenek többen 200 ezernél.

Az izgalmas rész innen kezdődik. Mindenki más ugyanis, aki efölött az 1,2 millió Fidesz Szavazó fölött van, az már csak Gravitációs Szavazó. A tömegvonzás áldozatai. Olyan emberek, akik félnek a változásoktól. Mindig meg tudják maguknak magyarázni, hogy ami van, az még mindig jobb, mintha még rosszabb jönne. Az egész Fidesz Kampány az Ő megtartásukra irányul. Mert Ők vannak vagy félmillióan. Mivel magukat az Élet Veszteseinek tekintik, ezért legalább a választáson a győztesre akarnak szavazni. A Fidesznyik kampánygépezet épp miattuk mutat föl minden pillanatban elsöprő erőt, ezért hazudnak 100 ezer aktivistát, milliós - senki által nem látott - aláírás-gyűjteményt. Őket kajáltatják minden nap azzal, hogy még mindig jobb a Zorbán, mint bármi más, játszva a változásoktól való félelmükre.

Namost ez az 1,7 millió ember, a Fidesz-tábor, ez nem fog megállni egy standnál sem. Egyénként gyáva, a vitákat kerüli, inkább burokban él, hogy ne kelljen gondolkodnia. Döntő részük egyáltalán nem büszke arra, hogy Fideszes. Ha kérdezik, megmondja, mert azért még a sajátjaitól is fél, de aktivitást tömegesemények együttbégetése kivételével nem vállal. Ugyanis a hátsó agyában érzi, hogy egy téveszmére építi az életét, hogy személyiségének valójában gyávaság és Önbecsapás az alapja. Ezzel meg aztán érthető módon nem szaladgál ki a zavaró külvilágba. Nem büszke arra, Ami, Önmaga is tudja, hogy közösségi szinten Ciki a világnézete.

Hát ezért nincsenek a standoknál Fideszes Szavazók. Vagy csak tömegben, szervezetten, vagy sehol. Nincs igazi átmenet. Csakhát egy kampány, az meg invazív tevékenység ám. Írtam már sokat a pszichológiai motívumairól, az aktivista, a hitére büszke személy szerepéről. És nem lehet úgy fönntartani a nyerés látszatát, hogy a Fidesznyikek elzárkóznak a másik 8 millió honfitársunktól. Kampányfőnökök tudják, hogy a választás mindig a Gangokon és a piacon dől el. Az utolsó hetekben az emberek már csak egymásra hallgatnak, addigra a minden csapból folyó Népbutítás átlépi a tűréshatárt. A bizonytalanok is közvetlen emberi kapcsokon keresztül válnak bizonyossá.

Ha pedig a terepen csak mi vagyunk, ha láthatóan nyitottan és vitaképesen állunk a világ és az ország történéseihez, akkor ennek lecsapódó hatása sokkal több ám, mint amennyinek látszik. Sokkal többen mennek el egy stand mellett, mint ahányan megállnak. De nyomot hagy bennük amit látnak. Sok kicsi nyomot. Amit aztán megbeszél a szomszédjával. Aztán eljutnak addig, hogy hát mégiscsak életszagúbb az, ami a valóságban is érzékelhető, mint az, ami csak képernyőn. És minél inkább előrehalad a kampány, annál fontosabbak lesznek ezek a konyhában, gangon, zöldségesnél, közértben, piacon lefolytatott beszélgetések. Mondom, az utolsó héten már csak ezek számítanak, a média befolyásoló hatása gyakorlatilag elmúlik.

Én ilyen okok miatt mondom, hogy ez a kampány a részünkről jó. Mert Mi vagyunk kinn. Mi látszunk. Mi tűnünk nyitottnak, élőnek, olyannak, mint akik tudják, mit is akarnak. Vérnarancsék meg seholse nincsenek. Várnak otthon, tolják az óra kismutatóját, szeretnének már minél gyorsabban túllenni a dolgon. Mert Ők is látják, hogy a terepen nem léteznek, Ők is érzik a Mi kisugárzásunkat, és nem akarják, hogy a hatása alá kerüljenek.

Ők nem folytatnak a házakban szomszédi-baráti beszélgetéseket. Ők nem vitatkoznak a konyhában, a zöldségesnél, a piacon. Ők el vannak azzal foglalva, hogy valahogy elrejtsék maguk elől a nyilvánvaló tényeket, hogy a Burok, amit maguk köré építettek, kibírja valahogy a választásig. Csakhát 1,7 millió szavazó nem elég egy választás megnyeréséhez. Burok alól, zárt körben, terep és élet nélkül kampányolni, az nem rezeg vissza a Gangon. A közvetett információáramlás hatása minden egyes nappal egyre erősebb lesz. A másodlagos kommunikáció hatása - ez a Gang - mindig erősebb a direkt sulykolásnál. Nem kell itt mást csinálni mint mozogni, élni, látszani, terepezni. Megmutatni, hogy mi büszkék vagyunk arra, amit képviselünk. Hogy minél inkább eljusson a valóság a Gangra.

Hogy Ciki Fideszesnek lenni.

Idő van, Liberális Barátaim. Én már egy hónappal ezelőtt lemásztam az Elefántcsonttoronyból, fölvettem a Kampányvértet és minden erőmet és lehetőségemet az Orbánűzés érdekében mozgósítom. Ezt kérem Tőletek is.

Nem érzelmi alapon, nem Kuncze vagy Bauer Tamás miatt kérem ezt, hanem merő racionalitásból. Egy percig nem gondolom, hogy azért akartok távolmaradni a választástól, mert fideszbérencek, árulók, ostobák, sértettek, vagy bármi ilyesmik lennétek. Ez hülyeség, aki ezt gondolja, mondja, az semmit sem tud a liberális lélekről és gondolkodásról.

Mi nem keverjük össze a hit és a ráció helyét és szerepét. Hiszünk egy jobb társadalomban, távlatos célként ez a hit adott mindig is erőt, hogy kispártként is utolsó leheletünkig küzdjünk. De a kívánatos úton mindig az ész, és nem a szív döntései alapján lépegetünk. Nem vagyunk köldöknéző vitakörök, én pontosan tudom, hogy ha kitűzünk egy közös célt, akkor azért keményen és határozottan tudunk megküzdeni.

Nem akarok, és nem is tudnék az érzéseitekre hatni, de az eszetekre megpróbálok. Elmondom, hogy én milyen észérvek miatt jöttem le az Elefántcsonttoronyból és szálltam be a harcba. És kérlek, gondoljátok végig, hogy érveim nem elégségesek-e ahhoz, hogy Ti is ugyanezt tegyétek.

Szóval én azért költöztem eleve az Elefántcsonttoronyba, mert nem kívántam asszisztálni ahhoz, hogy megint puszta gengszterváltásról szóljon a választás. Puchlaci meg Szekibácsi, meg a hasonszőrű vörösök nem alternatívái a Simicskáknak meg a Lázárjaniknak. Együtt, egymást váltogatva, de a háttérben összedrótozva ürítették ki 2 évtized alatt a demokrácia fogalmát és növelték meg valós tevékenységükkel a népünk ingerküszöbét a korrupcióra.

Félfeudális urambátyám-rendszerből pedig mindegy, melyik van hatalmon. A Nádor, meg Ispáncserék nem hoznak Európát, csak a Vadkelet harsányabb vagy sunyibb verzióit. Nekünk a Nádori-Ispáni Rendszer ellen kell küzdenünk, és ebben nincs és nem is volt közöttünk véleményeltérés. És ahogy az ellenzéki összefogás létrejött, kemény MSZP dominanciával, erőből lenyomva a többi demokratikus erőt, az bizony kiábrándító volt.

Azóta azonban sok minden történt. Elégminden ahhoz, hogy az Elefántcsonttorony alapjai megrendüljenek. És változó peremfeltételek között nem lehet ugyanazt a stratégiát végigvinni, mert a túlhúzott rugalmatlanság az már nem racionális, hanem érzelmi reakció. Dac, ha röviden akarom megfogalmazni, ami valójában semmire sem jó.

Én azért voltam hónapokon át az Elefántcsonttorony egyik prófétája, mert valós veszélynek tartottam, hogy egy MSZP dominanciájú ellenzéki összefogás rettenetes bukáshoz vezet a választáson. És nemcsak a jelent, hanem a jövőt is ellehetetleníti. Mert az MSZP bukása magával rántja a frissen keletkezett Új Demokratikus Ellenzéket is, a DK-t és az Együttet. Vagy ha magától nem semmisülnének meg, akkor bűnbakként lesznek aztán föláldozva a vereség oltárán. És akkor 2018-ban is esélytelenek leszünk a Disznófejű Nagyúr Bandájával szemben.

Csakhogy jött egy Simon Ügy. Taktikailag jó húzás a Vérnarancsoktól, de stratégiailag hibás lépés. Gyakran történik az meg, hogy ami rövidtávon jó, az hosszabb távon ellenkezőjébe fordul. A Fidesznek elemi érdeke lett volna, hogy az MSZP-t békén hagyja, lévén a rengeteg bizonytalan szavazó épp miattuk vált azzá az évek során, és aligha fog ugyanarra a szekérre fölszállni, ahonnan már leszállt. De a Fidesznyikek türelmetlenek voltak, és ütöttek egy nagyot. Az ellenzéket azonban ez végülis nem kiütötte, hanem egy kijózanító pofon erejével hatott.

Mint hosszú időn át gyakorlati politikaművelők tudjuk, hogy a legnagyobb jó elvén ritkán lehet döntést hozni. Törekedni kell rá, de ritkán lehet egy nagy ugrással kihelyettesíteni az okos apró lépések sorozatát. És a Simon Ügy kezelése összességében pozitív volt. Nemcsak arra gondolok, hogy saját tempójukhoz képest a Szocik gyors és viszonylag határozott lépéseket tettek, hanem arra is, hogy aztán a háttérbe is vonultak.

Ilyet biztos hogy egy Puchlaci-Szekibácsi Tandem soha nem tett volna meg. Valami tehát változott az MSZP-nél. Racionálisabban és gyorsabban cselekedtek, mint azt múltjuk ismeretében vártam. Teret engedtek a két kisebb Demokrata Pártnak, pedig nyilván tisztában vannak vele, hogy a választás után ennek lesz jelentősége az új hatalmi egyensúlyok kialakításakor. De mégis bevállalták, ez pedig elismerésre méltó.

A Simon Ügy ráadásul keresztbe húzta azt a számítást, hogy bukta esetén majd mindent rá lehet fogni a Nyuszira. Nyilvánvaló, hogy a Ferit a DK-val azért vették be, hogy aztán lehessen kire mutogatni, így intézve el a már középtávon is veszélyes konkurenst. A Simon Ügy után ez már nem lehetséges. A kampányban épp Mesterházyék pirospontot érdemlő visszahúzódásával Gyurcsány vált az igazi Húzóerővé. Ha nyerés lesz, az a Feri érdeme inkább, ha meg vesztés, az túlnyomórészt az MSZP sara. És ez már egy gyökeresen más konstelláció, ugyebár.

A kampányban nem az MSZP látszik, hanem egy Triumvirátus. Eredményesség tekintetében pedig mindegy, hogy ez az egyensúly a Simon Ügy miatt alakult ki, és nem azért, mert a Szocik eleve ezt szerették volna. Dehogy, nem ezt szerették volna, de hajlandóak voltak ezt a számukra nyilván kemény belső konfliktusokkal járó döntést meghozni. Ismerve Őket, villoghattak azért a handzsárok a háttérben rendesen.

Tudom, ha nyerés lesz, akkor a jelöltek aránytalan száma miatt a parlamenti székekben döntően MSZP-sek ülnek majd. De itt épp mi, liberálisok azért álljunk meg egy pillanatra. Mi mindig a sokkal kisebb koalíciós partner voltunk. És azért rengeteg döntést lehet befolyásolni kicsiként is. Nem, nem a farok csóválja a kutyát, ez megint ugyanolyan ostobaság, mint a fideszbérencség, de egy olyan csoport, amelyik nélkülözhetetlen a kormányzótöbbség fönntartásához, bizony bír hatalmi potenciállal. És DK és Együtt nélkül nyerés esetén nem lesz kormányzóképes többség.

De van, ami még ennél is fontosabb, mind a kormányozhatóság, mind a távolabbi jövő szempontjából. A kampányban az emberek érzelmileg is azonosulnak azokkal, akikre végül elmennek szavazni. Ez a bekötődés pedig arányos lesz azzal, hogy a kampányban ki mennyire van elöl. És a Triumvirátus jelentősége épp ebben rejlik. Mikor a választás lemegy, három életképes demokrata alakulat lesz a térképen és nemcsak egy. A DK és az Együtt is sokat fog erősödni. És azt meg szintén tapasztalatból tudjuk, hogy a támogatottsági adatok begördülnek a parlamenti széksorokba.

Hiába lesz döntő fölénye a Szociknak az Országgyűlésben, ha az utcán erőegyensúly van. Ráadásul utcai aktivizmusban a DK különösen, de még az Együtt is erősebb az MSZP-nél. És ez olyan erőforrás, amit kiélezett viták során föl is lehet, és föl is kell használni. Emlékezzünk csak 2006 végére. Hiába volt kényelmes többség a Parlamentben, ha az utca elvesztésre került. Négy év vergődés lett belőle, pedighát a bársonyszékek matematikája nekünk kedvezett. Vagy akár ugorjunk vissza a rendszerváltás környékére, mikoris egy pártállami maradványparlament volt kénytelen megszavazni a demokráciát megalapozó minden sarkalatos törvényt, mert az utca nyomása ezt kikényszerítette.

Néhány szót erről a bojkottos történetről is. Baromság. Így nettó. Ez még oly erős alakulatoknak sem sikerült, mint amilyen az MDF volt a Négyigenes Népszavazáson. Csengey Dénes kiállt a tévében és elmondta: "nem megyünk el, nem szavazunk...". Aztán rohadtul megszívták. Ha akkor rászerveznek a NEM-ekre, simán nyerték volna a bulit. De így ahhoz kellő hatásuk volt, hogy saját támogatóik egy részét otthontartsák, míg támogatóik jelentősebb része szépen leszavazott, és közben átpártolt az SZDSZ-hez.

Egy friss demokráciában arra felszólítani a szabad levegőt, és a választás jogát épp megkapott embert, hogy ne szavazzon: ordas butaság volt. Egy bojkott hatása most is csak ennyi lenne. Párezer ember nem megy el, és ez pont elég lehet egy vereséghez, de ahhoz meg nem, hogy ezzel aztán egy elbukott választás után bármit lehessen érvelni. Ráadásul pont nekünk, liberálisoknak nem szabad felszólítani senkit arra, hogy ne éljen a demokrácia legfontosabb eszközével. Rendben oké, magam meghozhatok bármilyen döntést, elmegyek, nem megyek, de erre fölszólítani bárkit, az nem igazán liberális magatartás.

Nem, a helyzet messze nem jó, de sokkal okésabb, mint volt egy hónapja. Még akár nyerni is lehet, annak reális veszélye nélkül, hogy újra Puchlaci-Szekibácsi Tandem kerüljön döntő pozícióba. Megszűnt a veszélye a kisebb Demokrata Pártok bűnbakká tételének, nem fölmorzsolódnak, hanem megerősödnek. Ha pedig ennyi dolog változik meg ilyen rövid idő alatt kedvező irányba, akkor arra reagálnunk kell. Irracionális magatartás nem támogatni egy jó irányt, mert azzal csak a visszarendeződést segítjük elő.

Szóval Idő Van, és szükség van rátok. Van ráhatásunk folyamatokra, tudunk aktivizálni társadalmi csoportokat. Elefántcsonttoronyból végignézni egy háborút, miközben az Ukrán Dolog, és az arra adott Orbáni Reakció iszonyatossá emelte a tétet: nem racionális cselekedet. Nem árulás, nem fideszbérencség, semmi ilyesmi. Csak éppen nem okos dolog. Ha meg büszkék vagyunk az eszünkre, akkor cselekedjünk annak megfelelően. Gondolkodjatok. És aztán cselekedjetek.

Szívvel, Ésszel, Tisztességgel.

Hát Cuslág, föladtad a leckét. Gondolkodnom kellett, hogy mi is vagy Te valójában, pondrótól a patkányig sok minden eszembe jutott, de valahogy nem éreztem telitalálatnak. De csak megtaláltam. Turha.

Szóval Te aztán Cuslág tényleg a legalja vagy. Ha valaki kizárólag negatív összefüggésekben jelenik meg politikai pályafutása alatt, és szerencséjére sittre vágják, hogy elgondolkozhasson kicsit, akkor kap egy esélyt. Az utolsó esélyt, hogy valami emberszerűvé formálódhasson odabent.

Rólad még véletlenül sem keletkezett egy pozitív hír sem. Tagbeléptetési botrányok, a vonatos behányásod, a Fidesznyikekkel közös bizniszed, ami miatt végül is bekerültél a megfelelő helyre. És nem éltél a lehetőséggel, amit a Bíróságtól kaptál.

Tudod Te Turha, én nem loptamcsaltamhazudtam, és sok pozitív dolog kötődik a politikai pályámhoz, de egy hibát elkövettem: hogy ebből a Kocsis Máté gyerekből politikust faragtam. De ahogy elrohadt a lelke, szembefordultam vele, és azóta azért dolgozom, hogy a hibámat helyrehozhassam.

Te nem hibákat követtél el, hanem bűnöket. Egy igazi Gazember vagy. És volt 6 éved, hogy ezen elrágódj. És valami emberi tulajdonságot fölvegyél. Nem sikerült, valszeg azért mert nincs Benned ilyesmire szándék. Te még a Fidesznyikeknél is rosszabb vagy. Tudod, Ők is gazemberek, de legalább a látszatot próbálják fönntartani. De Te még azt sem.

Tőled oly idegen bármiféle közösségi cél, egyáltalán a mások számára is hasznos tevékenységnek még a látszata is, hogy szerintem nincs ilyen több. Amúgyis mikor a debil vigyorodat, azzal az utánozhatatlanul mélyüres tekintettel bármikor megláttam, szerettem volna veled egy pillanatra visszakerülni a középkorba. Tudod, ahol a Magadfajtával még rövid úton jártak el. A demokrácia ára az, hogy egy Ilyen egyáltalán létezhet. Vagy inkább nem is ára, hanem mellékterméke. A Társadalmi Turha.

Te egy kortünet vagy. Egy Orbánék által lebetegített demokrácia salakanyaga. Az amoralitás, az emberi minőség teljes hiányának mértékegysége. Az evulúció csődje, egy beszélő fekete lyuk. Nincs Hozzád hasonló.

Semmin nem gondolkoztál, semmire sem jutottál, kijöttél a rácsok mögül, és ugyanott folytatod, ahol abbahagytad. Csakhogy valami változott közben. Ha eddig nem tűnt föl, majd föl fog. Te annyira a legalja vagy, hogy még azok sem mutatkoznak Veled, akik fölbéreltek. Egyszerűen a mostani akcióddal kikerültél a társadalomból.

Nem, Öcsi, nem fog megvédeni a Fidesz. Ha bajba kerülsz, egyszerűen leráznak a cipőtalpukról. Tudod, ez a Turha sorsa. Kaptál egy kis lóvét, de ezzel a hitelkártyád bevonásra is került. Az utolsó csoport volt, aminek még lehetett belőled haszna. Nincs több. Persze ha a Fidesznyikeknek lett volna csöpp esze, nem használnak föl vécépapírnak, merthát az a kis 53 másodperces videó, az szerves oldószerként bánik el Veled.

Szóval Öcsi, Nálad senki sincs nagyobb bajban ebben az országban. Egyedül vagy mint az ujjam. Ha a böriben találkoztál és beszélgettél kemény fiúkkal, akkor tudhatod: akit senki nem véd meg, annak annyi. És mivel még a mostani felbérlőid is csak azért fizettek Neked, mert tudták hogy egy amorális véglény vagy, vagy inkább csak egy szervesanyag-csomag, ezért aztán mihelyt megtetted a feladatodat, el is takarítanak ám. Nem szeretik a tanúkat, tudod.

Nem Kispajtás, nem tőlünk kell félned. Mi nem dolgozunk ilyen módszerekkel. Rólunk most hatástalanul csorogsz le, egy papírzsepi elég ahhoz, hogy még a nyomodat is letöröljük. De azok a Fiúk, odaát, mindig újraírják a múltat. Egy részét pedig egyszerűen eltörlik, ha arra van szükségük.

Egy hónap múlva teher leszel a számukra. Egy olyan tanú, aki bárki által bármire felbérelhető. Tehát veszélyes a Számukra. És útban leszel. Nos, helyedben félni kezdenék a Megbízóimtól. Tudod, jobb félni, mint megijedni.

Szia, vigyázz Magadra.

Pont ennyi ideig tart a Zuschlag Ügy. Kidobtatok egy rakás pénzt fölöslegesen a Zablakon, Fidesznyikek. Valszeg azt az 50 misit, aminek az átadásával mást vádoltok. Ja csak egy kérdés: Cusi az aláírója a könyvnek, de valójában melyik mesemondótok írta?

Szóval itt van egy bírósági videó, épp 53 másodperces, Gyurcsány fészbukjáról hozva. Ezen Zusi azon van kiakadva, hogy a Feri nem hajlandó bizniszelni, sőt. Na, akkor ez az 53 másodperc az, ami miatt a poszt címe is ez lett. Mert az Ügy ennyi volt.

BejegyzésGyurcsány Ferenc által

Najó, én befejeztem a magyar közvéleménykutatókkal. De még a Mediánnal is. Amit ma a Hann Endre elmondott - ha úgy tetszik: bevallott - egy konferencián, onnantól viccé vált az egész.

Idézem: "A rejtőzködő szavazókról azt mondta, hogy míg négy évvel ezelőtt 2500-3000 ember felkeresésére volt szükség, hogy legalább ezren válaszoljanak, ma 4000-4500 embert kell megkeresniük, de ugyanez a helyzet a telefonos kutatásnál is, 5-6 ezer felhívottból válaszol ezer, míg korábban 3,5-4 ezerből válaszoltak ezren."

Minden kutatás alapja a véletlenszerű kiválasztás, azaz a mintavétel hitelessége. Ha 4000 véletlenszerűen kiválasztott emberből csak 1000 hajlandó válaszolni, akkor a magyar társadalom egészére csak egy adat a reális: a magyarok háromnegyedének politikai véleményéről semmit sem tudunk. Ez az egyetlen igaz megállapítás.

A maradék egynegyed nem jelképezi a magyar társadalmat, hanem csak annak válaszolni hajlandó, nem rejtőzködő 25%-át. Majdha egy közkuti úgy jön ki, hogy ezzel kezdi, akkor még akár el is érdemes olvasni. Addig meg komolytalan. Ha én kutató koromban így vettem volna mintákat, azonnal kirúgtak volna a ..csába.

Szóval összesen egyetlenegy hiteles mondatot mondhatnak megalapozottan ilyen rejtőzködési aránynál a közvéleménykutatók:

Fingunk nincs.

Kijött a Medián új közvéleménykutatása, mely a TÁRKI-t önmagában is helyrerakja, de az adatai okot adhatnak azért az aggodalomra. Ne adjanak. Elmondom miért.

Az egészséges aggodalom jó dolog, motivál a még jobb teljesítményre. De figyelembe véve a kampánypszichózist, amely minden jó és rossz hírre fokozott reakciókra késztet, nem árt némi elemzés arról, hogy az adatsor mit jelent, és mit nem.

Kezdjük magával a Mediánnal. Én Őket tartom a legkorrektebb cégnek, Náluk észlelem legkevésbé az idők folyamán, hogy bármely politikai sugalmazásra hallgatnának. Az adatsorukat tehát fogadjuk el jószándékúnak és nézzük meg, mi az amiért szándékuk ellenére mégis tévednek.

Kezdjük azokkal a dolgokkal, amik a TÁRKI korábbi sugalmazásait helyrerakják. A legfontosabb: az Összefogás nem gyengül, ellentétben Tárkiék állításával. Ez alapvető különbség, nemdebár. Az LMP nem erősödött, pláne nem a parlamenti küszöb fölé. Itt is kilóg a Tárkiláb. A Fidesz gyengül. Nahát, mintha Tárkiék nem ezt állították volna. Az egyetlen olyan pont, ahol van egyáltalán hasonlóság a két kutatás között, az a Jobbik erősödése. Itt is persze az induló értékekhez képest csekélyebb az erősödés, mint a Tárkinál, és ez mindjárt helyre is rakja az Ő adataik általam is elmondott matematikai lehetetlenségét, de rendben: a Jobbik erősödését, mint trendet fogadjuk el. De erre majd még visszatérünk.

Egy fontos dolgot még elöljáróban elmondok: önmagában egy közvéleménykutatást soha nem szabad tényként elfogadni, még akkor sem, ha egyébként az azt készítő cég objektivitásában hiszünk. Az egy adatsor, amit a többi rendelkezésre álló ismerettel együtt lehet csak értelmezni. Különböző társadalmi alaphelyzetekben ugyanis ugyanaz a mérési módszertan teljesen eltérő eredményeket hoz.

Mondok egy példát, amiből érthetővé válik, mire is gondolok. A közvéleménykutatás leginkább a horgászathoz hasonlít. Elkapunk embereket az utcán, és megkérdezzük Őket erről-amarról. Tisztára, mint a belógatott horog a nem átlátszó vízben. És amit semelyik közvéleménykutató nem szerepeltet soha az adatai között, az épp a leglényegesebb: hány ponty is úszott el a horogra fűzött kukoricánk mellett, mire egy hajlandó volt ráharapni?

Ezt egyébként maguk a közvéleménykutatók is elismerik. Egyre nehezebb a kellő számú választ kicsiholni az emberekből, egyre több embert kell ahhoz megállítani, hogy valaki hajlandó legyen végre válaszolni. Persze, van aki nem azért hallgat és megy tovább, mert félne, hanem csak siet. De nem a sietős emberek számának, hanem a valós preferenciájukat megmondani nem akarók számának folyamatos növekményét érzékelhetjük.

Szóval a leglényegesebb adat pont hiányzik: hány ponty nem akar egyáltalán rákapni a kukoricára? Hány embert kellett ahhoz megszólítaniuk, hogy az 1200 válaszadó összejöjjön? Merthát ha 1500 emberből volt hajlandó 1200 színt vallani, az egy tiszta dolog: az nem tükröz félelmet. 300 embernek más dolga volt, a többi 1200 meg válaszolt. Ilyen esetben az eredmény elfogadható valósnak. Csakhát mi van akkor, ha 5000, vagy még több embert kellett megállítani ahhoz, hogy 1200 hajlandó legyen válaszolni? Itt is ugyanannyi volt a sietős, 300 ember, de mi van a másik 3500 emberrel, aki nem akarja megmondani, mit is tervez majd a választáson?

Szóval ez ám itt az ordas méretű bibi. Hogy pont egy olyan országban, mint a miénk, ahol bizony rengetegen megtapasztalták, hogy nem fideszesnek lenni, az könnyen járhat az egzisztencia megrendülésével, szóval pont egy ilyen országban nem kell azon sokat filóznunk, miért is nem hajlandóak válaszolni egy közvéleménykutatónak. Mert félnek, és mert titokban tartják, mit is fognak tenni éles helyztben.

Így aztán nagyjából az a helyzet, hogy 1200 olyan ember véleményét tudjuk, aki hajlandó megállni válaszolni a kérdésekre. Egy fideszes ezt könnyen megteheti, nincs vesztenivalója. A bátrabb ellenzéki is megteszi: szarik a retorzióra, akár elvi alapon, akár azért, mert olyan helyen dolgozik, ahová nem ér el a fideszes mancs. Szóval az e helyzet, hogy jelen politikai helyzetben semilyen közvéleménykutatás nem alkalmas még csak közelítő mérésre sem. Visszatérve a pontyos-horgászós példához. Meg tudjuk mondani, hogy a halak hány százaléka kapott rá a kukoricára, mennyien kedvelték a gilisztát, a paprikáskenyér kedvelőiről is szerezhetünk információt. Ám azt sosem fogjuk megtudni így, hogy hány ponty van a vízben. Így aztán azt sem tudjuk meg, hogy ha nem volna a csali végén horog, akkor hányan és mit ennének a finomságokból. Merthát népünk többsége egzisztenciaféltésből a kérdezőbiztosban a horgot látja, amire fájdalmasan föl lehet akadni, és ezért lemond a kukoricáról.

Ha majd mutatnak egy olyan adatot, hogy hány megállítottból jött ki az 1200 válaszadó, akkor újra elgondolkodhatunk, hogy mennyire vetíthető ki egy kutatási eredmény a társadalom egészére. Addig meg semmit nem jelent, de tényleg az égvilágon semmit. Ha 5000 emberből csak 1200 hajlandó válaszolni, akkor az azt jelenti, hogy a társadalom 80%-a titkolja a választási szándékát. Éshát ez a rettenetes tömegnyi titkolózó, ez aligha fideszes ám. Ha az lenne, nem igazán titkolózna.

Remélem érthető voltam, de azért mégegyszer rövidítve összefoglalom az eddigieket. Van olyan közvéleménykutató, amelyik tudatosan ferdít. Mint a TÁRKI, a Századvég, vagy a Nézőpont. Van olyan, amelyik tisztességesen mér, de nem létezik olyan módszertan, amivel hiteles, a társadalom egészére kivetíthető összképet tudna adni. Ilyen a Medián.

Közben eszembe jutott mégegy jó példa a mérési lehetetlenségre. Meg akarjuk tudni, hogy egy 20 lakásos társasházban milyen kaják lesznek a vasárnapi ebédnél. Bemegyünk a házba. Mindenhová becsöngetünk. 10-en elhajtanak minket a búsba, hárman azt mondják, hogy nem főznek, ketten nem hajladók megmondani mit kevergetnek a fazékban, öt család beenged és megmutatja a kondért. Két bableves, két rántott csirke, egy rakottkrumpli. Mi szépen kijövünk a házból és rögzítjük az eredményt. Megállapítjuk, hogy a ház 30%-a nem vesz részt a főzésben, 20%-a bizonytalan, és a biztos főzők között 20-20% a bablevi és a csirke, 10% a rakottkrumpli. és elmondjuk szépen, hogy a magyar társadalomban ilyenek a vasárnapi ebédelési szokások.

Tisztelettel: lófaszt. A ház felének szokásairól semmit sem tudtunk meg. De az égvilágon semmit. Na, így vagyunk ezzel a közkutiknál is, egy félős országban. Dunsztunk nincs a valóságról, csak arról, hogy akik hajlandók válaszolni, azok mit válaszolnak. De soha nem tudjuk meg ily módon, hogy a társadalom döntő többsége miért is nem hajlandó válaszolni egyáltalán. Ugyanis mivel nem hajlandóak válaszolni, ezért aztán azt sem tudjuk meg miért is nem hajlandóak válaszolni. Ördögi kör ez, és ebben az ördögi körben vergődnek még a legtisztességesebb közvéleménykutatók is.

Najó, mielőtt doktori disszertációvá válik a cikk, vissza a fősodorba. Újra csak azt mondom, 15 évnyi kampányfőnöki tapasztalattal a hátam mögött: a legjobb mérés a saját tapasztalat. Tele vannak a termek? Tele. Jobban tele vannak, mint vártuk? Jobban. Sokan vannak a standoknál? Igen, sokan vannak. Többen, mint a Fidesznél? Igen, többen. Elutasító az emberek többsége az Összefogással szemben? Nem, sőt, kifejezetten fogékony. Ez a valóság, egy félős országban ennek kell hinni, ebből kell kiindulni, nem másból.

Néhány dolog még fontos, bár kezd hosszú lenni a cikk. De mindegy, ez akkor is fontos mondanivaló, végigírom, remélem végig is olvassák. Szóval, ahogy korábban ígértem: vissza a Jobbik növekvő népszerűségére. Választási szempontból ez perpillanat nekünk édesmindegy. Nincs ugyanis lőközelben az Összefogáshoz, így az egyéni körzetek sorsába nem szól bele. Egyfordulós választásnál az nyer, akié a legtöbb szavazat. Ha lehet nyerni egy körzetben 25%-al, mert a többi 75%-nyi szavazat úgy oszlik szét a többi jelölt között, hogy mindegyik a mi 25%-unk alatt marad, akkor miénk a mandátum, a többi jelölt meg megy a levesbe. Épp ez történt egyébként az elmúlt év novemberében Fóton. 25%-al tudtunk nyerni, mert a többiek szétszedték a jobbos szavazókat 3 egyenlő részre, és mind a három egyenként 20% volt, így aztán nekünk állt a zászló. Szóval a Jobbik még erősödhet is nyugodtan, az nem befolyásolja az esélyeinket. Sőt, ha a Fidesz rovására erősödik, az meg egyenesen a mi nyerésünket teszi valószínűbbé.

Hamár Fót, akkor kanyarodjunk ebbe is bele mélyebben. Hogy mi volt novemberben, azt már leírtam. De ami most volt, és amit a kevéssé hozzáértők súlyos vereségként éltek meg, az valójában parlamenti választási szempontból egy győzelem volt. Most ugyanis úgy ért el 50%-ot a győztes Fideszes jelölt, hogy nem volt Jobbikos vele szemben. És így együtt kaptak 50%-ot, míg az Összefogás jelöltje 42-t.

Persze egy helyi választás nyilván nem teljesen tükrözi az országos adatokat, de arra azért alkalmas, hogy épp Fót példáján megmutassuk: a Medián adatsorai sem a valóságot tükrözik. Adjuk Össze a Medián Fideszes meg Jobbikos biztos szavazóit: 49%+18%. Ez pedig 67%. Ennyit kellett volna kapniuk, ha helyes a Medián fölmérése. Ehhez képest 50-et kaptak. Óriási különbség. Nekünk ugyancsak a Medián szerint 30%-ot kellett volna kapnunk. De 42%-ot kaptunk. Na, akkor ennyit a közvéleménykutatások pontosságáról. De még menjünk ezzel a Fóttal kicsit tovább. Tudjuk azt, hogy a Fidesz meg a Jobbik együtt 50%-ot kapott. A Medián által mért egymáshoz viszonyított arányukkal akkor ezt most osszuk el - Fidesz 5, Jobbik 2 -, amit kapunk az ennyi: az 50%-ból Fidesz szavazó volt 37%, Jobbik szavazó volt 13%. Ha ez egy egyfordulós parlamenti választás lett volna, akkor itt biz mi nyerünk 42-37-re a Fidesz ellen, és miénk a mandátum. Hopppp.

További tények. A mérést február 25-én zárták le. Magyarul a Krími orosz invázió és Orbán sunyítása előtt. Ezek negatív hatása a Fideszre még nem szerepel a mérésben, pedighát aligha hagyták változatlanul a pártpreferenciákat. Friss volt még akkor a Simon Ügy, az Őszödözésnek még csak a Fidesznyik verziójánál tartottunk, igazából az azóta kiderült dolgok, és az Összefogás ellenoffenzívája még nem szerepel a módosító hatások között.

Na, ez már tényleg nagyon hosszú lesz lassan, úgyhogy itt leállok. Összességében azt gondolom, nincs teendőnk a Medián fölméréssel. Valós képet a módszertan lehetetlensége miatt nem ad, mindösszesen annyi a fontos belőle, hogy a TÁRKI adatait szétlőtte. Szóval mindenki higgyen a saját szemének, és semmi másnak. És csak gyerünk tovább. Menni, menni és menni, nincs más teendőnk.

És végül nyerni.

Nos, minden irat, és bizonyíték egybegyűlt ahhoz, hogy Kocsis Máté ellen az Ügyészségi Feljelentést megtehessem hamis tanúzása ügyében. Magát a feljelentést itt írom meg a Blogon és holnap eljuttatom a Fővárosi Főügyészségre. Tehát.

Feljelentés

Dr. Kocsis Máté

Országgyűlési Képviselő

a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Elnöke

a Nemzetbiztonsági Bizottság Tagja ellen

hamis tanúzás bűntette ügyében.

Tisztelt Fővárosi Főügyészség!

Az alábbi perben tanúként vettem részt.

Fővárosi Törvényszék 1
64.P.23.396/2013/5.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
nyilvánosan tartott tárgyalásról
Felperes: Zsidai Péter Árpád
Alperes: Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzat
A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása
A tárgyalás helye: Budapest V. Markó u. 27. fszt. 82.
A tárgyalás ideje: 2014. év február hónap 12. nap 10:00 óra
megkezdve: 10:40-kor

Magam a Felperes által, míg dr. Kocsis Máté Sándor az Alperes által kért tanú volt. Az Ügyben kettőnk tanúvallomása egymással föloldhatatlan ellentmondásba került, s mivel a Bíróság az ítéletet dr. Kocsis Máté tanúvallomására alapozva az Alperes javára hozta meg, ezért az Ő vallomása perdöntőnek minősült.

Tanúvallomásának releváns részeit a jegyzőkönyvből szószerint emelem át:

"dr. Kocsis Máté Sándor,


Egy másik megjelent tanúval kapcsolatban, Szabó Gáborral kapcsolatban
meg annyit kívánok
megjegyezni, hogy ő mintegy 271 blogbejegyzésben az én személyemet
támadja, ugyanakkor abban
az időszakban, amiről szó van, és amikor kapcsolatban voltam a
felperessel, ővele egyáltalán nem,
ennélfogva erre vonatkozóan nemigen lehetnek információi.

Az önkormányzat kommunikációjához neki soha semmilyen köze nem volt,
közbiztonsági-
illetve közrendvédelmi kérdésekben volt tanácsadóm, előszeretettel
emlegeti, hogy mi milyen jó
viszonyban voltunk, pedig nem voltunk barátságban, együtt dolgoztunk."

Magam a következő tanúvallomást tettem, majd kettőnk között vita is kialakult:

"dr. Szabó Gábor József,

Tudom, hogy miről van szó ebben az ügyben, arról, hogy Zsidai Péter
megbízási szerződést kért
volna az önkormányzattól.
Azon kérdésre, hogy én tudom-e, hogy kért vagy nem kért, a válaszom az,
hogy én jót mulattam,
amikor ezt az információt a sajtóban megláttam, hogy miért, azért,
merthogy a Kocsis Mátéval
mondhatni jó barátságban voltunk, és akkor, amikor egy VIII. kerületi
blogger kér megbízást az
önkormányzattól, akkor kizártnak tartom, hogy ha a felperes kért volna
ilyet, akkor felém ezt a
Kocsis Máté ne jelezte volna.
Hogy mindent megbeszéltünk-e, a válaszom az, hogy a kommunikációs
dolgokat igen, merthogy én
voltam a magyar hangja Kocsis Máténak - az ő testületi nyilatkozata
szerint - a nettérben.
Továbbá azt gondolom egyébként, hogy ha a felperes kért volna, akkor
kapott volna szerződést
illetőleg megbízást.
Hogy tudok-e bármit a felperes meg a Kocsis úr viszonyáról, erre azt
tudom mondani, hogy
hallottam, Kocsis úr megismerkedett korábban a Zsidai úrral a Magyar
Hírlapnál.
Felperesi képviselő azon kérdésére, hogy arra tudok-e példát mondani,
hogy újságírók esetlegesen
munkához jutottak a Józsefvárosi Önkormányzatnál, a polgármesterrel való
kommunikációjukat
követően, a válaszom az, hogy nem.
Alperesi képviselő azon kérdésére, hogy mikortól voltam a magyar hangja
Kocsis Máténak, azt
tudom mondani, hogy 2010-től.

Kocsis Máté tanú:

Az országgyűlési kampányban nyilvánvalóan nem, mondom ezt azon kérdésre,
hogy 2010-ben
valóban volt-e olyan, hogy amikor a Szabó Gábor közbiztonsági
kérdésekben nyilatkozott meg,
akkor azt mondtam a közgyűlésben, hogy vegyék úgy, hogy velem egyeztetve
mondja, amit mond.
A Szabó úrral jóval azt követően működtem együtt vagy dolgoztam együtt,
hogy a felperessel,
ennélfogva arról nem feltétlenül kell, hogy tudjon vagy kellett volna
bármikor is tájékoztatnom,
ahogyan ő mondja, hogy a felperes mit szeretett volna vagy mit nem.
Akkor, amikor én a Szabó úrral dolgoztam, már rég idejétmúlt volt a
történet, még egyszer
mondom, egyébként nem kommunikációs kérdésekben, hanem politikai
stratégiáról beszélgettünk,
meg közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

Szabó tanú:

Hogy kommunikációs témában ne működtünk volna együtt, annak a cáfolatai
itt van a
telefonomban, rengeteg sms.
Mást elmondani nem kívánok, jegyzőkönyvbe diktált előadásom helyesen van
felvéve
visszahallgatását nem kérem, költségigényem nincs."

A tárgyaláson a Bíróság a nálam levő mobiltelefonomban található SMS-eket nem kívánta figyelembe venni. Tekintettel azonban arra, hogy azok egyértelműen cáfolják dr. Kocsis Máté perdöntő tanúvallomását, azokból néhány relevánsat szó szerint beidézek a dr. Kocsis Máté általi küldésük időpontjának megjelölésével.

"Katalin bálon voltam és lemerültem, sorry. Most kaptam meg azt az üzenetet is a srácoktól, hogy volt valami kavalkád éjjel. Holnap hívlak." 2009.11.21. 05:17

"Még tart a frakcióülés" 2009.11.30. 18:56

"Legyen inkább 1 körül, addig én is elintézek még pár dolgot." 2009.12.29. 11:48

"A szocialistáknál aljasabb brigád nincs a földön! Ehhez képest Hitler, Sztálin, Castro és Saddam kutyapéló! Még az is elborzaszt, hogy ti ilyen tetvekkel voltatok itt koalícióban! Holnap megyek beszélőre." 2010.02.02. 20:13

"Ez egy új számom (.............................), de mivel ezt csak a családom, barátaim, munkatársaim, feletteseim részére működtetem, kérlek, ha bárki kéri az elérhetőségemet, akkor a régit (........................) add meg neki. Köszönöm. Máté" 2010.02.12. 09:56

"Vagyok még. Menjek?" 2010.02.18. 21:09

"A józsefvárosi csoport egyhangúan, ellenszavazat nélkül szavazta meg a polgármester-jelölt által előterjesztett listás és egyéni képviselő-jelölteket." 2010.06.24. 20:12

"Nem világos az okfejtésed, de majd elmondod. Ha meggyőzől is inkább azt fogom javasolni, hogy alakítsuk át a papirost az eredeti terveknek megfelelően." 2011.02.16 11:01

"Zseniális vagy. Finomhangolt cumiztatás egy üvegfalú szobában, ahol az egyre dühösebben szopatottak előbb-utóbb ki fogják fejelni a táblaüvegeket, amelyek szilánkjai megvágják őket, majd elvéreznek. :)" 2011.04.24. 17:07

"Index címlap :)" 2011.05.09. 08:40

 "Egyébként a "Bagaméri-magaméri" kifejezés (viccesnek gondolt szójáték) is a belvárosi, régi időket idéző, félművelt, felületesen színház és filmszínház látogató, olyan idősebb nők szófordulata, mint a Saci." 2011.05.13. 14:44

"Horváth Laci Kormánymegbízottként nem lehet parlamenti bizottság tagja, így mégis én vezetem majd gyöngyöspatát... :( Ba... meg!" 2011.06.10 11:50

A mellékelt SMS-ek egyértelműen bizonyítják, hogy dr. Kocsis Máté sem együttműködésünk időszakáról, sem annak jellegéről, sem annak irányultságáról nem mondott igazat tanúvallomásában. A fenti SMS-ek a birtokomban lévőknek csak egy részét jelentik, ahhoz elégségesek, hogy egyértelműsítsék: dr. Kocsis Máté elkövette az általam tett följelentésben foglalt hamis tanúzás bűntettét.

Mivel állításával ellentétben szoros barátságban voltunk, ezért tanúk tömegét tudom fölvonultatni, akik pontos információkkal tudják ellátni a Főügyészséget kapcsolatunk jellegének tekintetében.

Egy megjegyzés: mivel ellenem immáron csaknem másfél éve meggyőződésem szerint politikai indíttatású nyomozati eljárások folynak, mindezidáig eredménytelenül, a nyomozóhatóságokba vetett bizalmam megrendült. Ennek következtében a birtokomban lévő bizonyítékokat csak személyesen mutatom be, azok valódiságának technikai ellenőrzésén jelen kívánok lenni. A tanúkat a nyomozás elrendelése után azonnal megnevezem, addig nevük nem ismerhető meg. Kérem ezen közléseim tudomásul vételét. Az eljárás egészének nyilvános részét Blogomban www.jovaros.blog.hu folyamatosan nyilvánosságra hozom. Teszem ezt a nyomozás sikerének elősegítése, valamint önmagam és a tanúk védelme miatt.

Tekintettel arra, hogy dr. Kocsis Máté egyike az igazságszolgáltatást a legmagasabb politikai szintről felügyelő személyeknek, és arra, hogy hamistanúzással tett vallomása az ügyben perdöntő volt, véleményem szerint magatartása a társadalomra különösen veszélyes. Kérem feljelentésem alapján a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjenek.

                                                                                        Dr. Szabó Gábor József

 Budapest, 2014. március 6.

FRISSÍTÉS!!!

Nos, ahogy ígértem, tegnap délelőtt befáradtam a Fővárosi Főügyészségre és megtettem a feljelentést. Átvételi bélyegzővel ellátott példánya biztonságos helyen tárolva, az átvételi bélyegzős fedlapot ide berakom fényképként. Van róla scannelt verzió is, de az is közben át lett téve biztonságos helyre, és túl nagy lenne a cikk méretéhez képest.

A kocka el van vetve. Csak legbelső embereim tudják, de eddig magam még feljelentést soha nem tettem senki ellen. Másnak segédkeztem ilyesmiben, de ezt a Rubicont még nem léptem át. Valahogy soproni, és arra ráépült nyolckeres lelkem nem vitt rá az ilyesmire. Eddig.

Ez az elvi, erkölcsi része a dolognak. A gyakorlati pedig az, hogy én nem vágok bele semmibe úgy, ha nem gondolom előtte végig az összes lehetséges következményt és az események elágazódásait. Ezzel ugyanis valójában egy igen hosszú és potenciálisan ezerfelé eltéríthető jogi procedúra veszi kezdetét. De mivel mindegyik lehetőséget végigelemeztük - kezdve persze azzal, hogy az Ügyészség elutasítja a vádemelést -, ezért biztos vagyok benne, hogy végeredményét tekintve az Ügy végén Kocsis Máté kezén bilincs kattan. Még akkor is, ha esetleg Orbánék maradnak hatalmon.

Az eltérítések lehetséges útjairól és az arra előkészített válaszlépésekről most nem írok semmit. Egyrészt nem akarok ötleteket adni az ellennek, másrészt pedig nem fogom a saját kártyáimat korábban kiteríteni, mint az szükséges. Ez elemi óvatosság, természetesen az Ügy minden lépéséről írni fogok, mert ez alapvető érdekem, és azoké is, akik egyelőre név nélkül, de ebben velem együttműködnek.

Kocsist nem személye miatt fogom a börtönbe juttatni. Volt bennem harag irányába, nem is kevés, de azóta az már elvi hozzáállássá erősödött. Nem személyes probléma a Kocsis Máté probléma, hanem leckeadás mindenkinek arról, hogy egy politikus meddig mehet el a pártzombivá válás útján. Hol van az a pont, amikor már saját pártjával, annak erkölcsével és szervezetével is szembe kell fordulnia, hogy ember maradhasson.

Kocsis Máté ezt a határt átlépte. És mivel igen magas pozícióban van, és abszolút közismert, ezért tökéletes alany a példa-statuálásra. És arra is, hogy egy civil, aki sem megfélemlíteni, sem megvenni nem hagyja magát, igenis képes győzelmet aratni az egész államrezont vasmarokkal kézben tartó politikai maffia fölött.

Az már csak a kicsi színes, hogy a Fővárosi Főügyészségen épp az a Kovács Gergely Ákos Ügyész fogadta a feljelentést, aki egyébként az ellenem folyó koncepciós eljárásokat felügyeli. Pikáns pillanat volt, gondolom el tudják képzelni. Figyelem az eseményeket, és tájékoztatom az Olvasókat minden új fejleményről.

Végigmegyek.

Szeretem kipróbálni a dolgokat, mikor lehetséges. Amiket írok, amögött rengeteg saját tapasztalat is van, egyik sem fotelokoskodás. És tegnap kipróbáltam egy tömegnyi Fideszesen a Nyugat-Kelet szembeállítás hatásosságát. Elmesélem, mert megdöbbentő eredménnyel járt.

Olvasóim tudják, hogy még két hete, a Kijevi tüntetések idején írtam egy cikket arról, milyen további események várhatóak arrafelé, és azokra az Összefogásnak hogyan kéne reagálni. Nos, Putyin megtette azt a szívességet, hogy éppúgy járt el, ahogy az Tőle elvárható volt. Bement a Krímbe, és ezzel keresztbe  húzta Miviktorunk számítását. Aki meg szintén pont úgy reagált, ahogy az előrelátható volt: sunnyogott. Naja, a Bolsevikok viselkedése könnyen kiszámítható, ha eleget ütközött már velük az ember, és nem kell ahhoz kommunistának lenni, hogy valaki Bolsevik legyen.

Írtam abban a cikkben, hogy milyen módon kell lecsapnunk a kampányban a Putyin-Orbán páros baromságát. Az Összefogás általam amúgyis jónak tartott kampánya újabb piros pontot kapott, merthogy le is csapták. A Feri Miskolcon Nekik is ugrott, megteremtve a Nyugat és Kelet, Európa és az Orosz Medve ellentétpárját. Ez egy nagyon jó irány, Szent Istvánnal, az ezeréves történelem fölvállalásával gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozza a magukat egyetlen igazmagyarnak tartó jobbosokat. Hirtelen elvesztik a lábuk alól 1956-ot, 1848-at, a magyar történelmet, Szent Istvánt, de még a kereszténységet is. Ez meg halálos csapás, ugyanis a szavazótáborukat eddig sem a racionalitás, hanem egy folyamatosan tornádóerővel fújt Műhazaffyság tartotta egybe.

Szóval szerintem ez a Nyugat-Kelet tematika ez kiütéses kampányirány. De nézzük meg, hogyan is hat ez a jobboldali szavazókra. Hisz egy jó jelképrendszer hármas hatással jár, ha igazán jó. Növeli a saját tábort, mozgósítja mellettünk a bizonytalanokat, és apasztja az ellenfél táborát. És ilyen erős hatású Jelkép az nagyon ritka ám. De most ajándékként megkaptuk a lehetőséget, és láthatóan élünk is vele.

Szóval akkor a Tesztre magára visszatérve. Hol is tudnám a legjobban kipróbálni a Jelképrendszerünk jobbosokra tett hatását, mint egy nagylétszámú közösségükben, ugye? Provokálom Őket valami durvával, és nézzük meg, hogy reagálnak. Írtam ugye a Lókupec című cikket, amiben nyers magyarsággal azonosítottam be Miviktorunkat valódi énjével. Tudják, ez aminek a zárómondata ennyi: "Nyugat, Te Pöcs." És hát a becézett ivarszerv nem más mint Orbán maga.

Na, ha ez nem akaszt ki egy jobbos közönséget, akkor semmi. Márcsak keresnem kellett a neten olyan helyet, ahol a vérjobbosok tömegben találhatók. Éshát meg is találtam. Ez az ELÉG! nevű 50 ezer fős közösségük. Érdemes egyszer rápillantani, a berakott posztok, linkek, mindenük arról tanúskodik: ott bizony a cionista világösszeesküvés a minimálprogram.

Na, ide raktam föl a Lókupec című írásomat. Ugye ennek nagyjábál azért kiszámítható a hatása. Beúsztam a cápák közé magamra aggatva 50 kilónyi friss, véres húst. Normál esetben ilyenkor annyi lett volna a reakció, hogy rámúsznak 100-an, és perceken belül kivágnak, mint a középiskolás lány a Justin Bieber képet a Bravo Magazinból.

De nem ez történt. Még mindig ott van az írásom. Az 50 ezer fős vérnarancs fészbuk csoportból nem lettem kivágva, de mégcsak az írásom sem lett törölve. És nem úsztak rám százszámra, csak pár nem túl fölvértezett példány. Velük picinyke vitát folytattunk, mellébeszéltek, egy maradt csak végül, de aztán Ő is kimerült egy kis cionistázásban.

Ha valami eltér a várható viselkedéstől, annak oka van. Ha meg ilyen nagy mértékben tér el, akkor annak meg nagyon súlyos oka van. Nem én fogom föltalálni a spanyolviaszkot, ha azt mondom: nagy Odaát a zűrzavar. Orbán oroszozása és sunyi hallgatása kivágta Náluk a biztosítékot. Szoktam én eleget ütközni vérnarancsokkal, neten, élőben, mindenütt, jól ismerem az érvelési kultúrájukat. A legnagyobb ordas baromságokat is teljes átéléssel, mély hittel képesek órákon át ismételgetni. De most kussoltak.

Odatojtam az előszobájuk közepére egy elefántnyit, és azóta kerülgetik, de nem takarítják el. Meg vannak zavarodva. Ők is érzik, hogy az Ukrán 2014 az a Magyar 1956. És épp készülnének egy jó kis 1848-as magyarkodásra, csakhát úgy marha nehéz lesz, ha éppen Istenük az oroszokkal együtt gopakozik a Kalinkára. Merthát az oroszok taposták el 1848-t is, nemdebár. Szóval hogy lehet egyszerre Petőfit, meg az Őt ledöfő orosz dzsidást éltetni?

Hát ez itt biz föloldhatatlan ellentét. Ez most megviseli a jobbosok lelkivilágát. Ők most egy kicsit nagyon nem tudják, hogy akkor mi lesz az ő Turbómagyarságukkal. Mert innentől fogva tulajdonképpen mitől is magyarok Ők? Ha nem az övék többé Szent István, meg az ezerévnyi történelmünk, meg a kereszténység, meg '48, meg '56, akkor mijük is maradt? Hát, nemsokminden. És mivel ők sokkal inkább érzelmi lények, mint mi, ezért aztán sokkal jobban meg is viseli Őket a dolog.

Szavazókat vesztenek Orbánék, és tízezerszámra az Ukrán Dolog miatt. Nem, Ők nem fognak ránk szavazni, de nem fognak elmenni az urnákhoz. És főleg nem visznek magukkal mégegy embert. Szóval levertem a táboruk kellős közepére a Zászlónkat és azóta kerülgetik, mint egy Tabut. Tán azért, mert a zászlóra ez van felírva: Nyugat.

A Varázsigénk.

Na, most fogok egy rohadtnagy pemzlit, és lefestem a frissen kirajzolódó Ördögöt, amit egyre többen festenek a falra. Oké, megy a kampánypszichózis, de maradjunk azért a tényeknél, mielőtt addig hülyítjük egymást, hogy elveszítjük önhibánkból, amit meg is nyerhetünk.

Amerikai professzornő választási jogi elemzésétől a budai pincekocsma titkos manipulációin át a számítógépes szavazatösszesítés misztifikálásán keresztül, a rengeteg listás pártig meg a végtelen nagyságú szavazólapig. Nem folytatom. Tessenek észheztérni, ezek hülyeségek, valódi jelentőségük ha van is, elhanyagolható. A választást ugyanis mindezek ellenére meg lehet nyerni, még akár kétharmaddal is, úgyhogy fejezzük be önmagunk sokkolását, ha kérhetem.

Végigmegyek akkor ezeken egyenként. Először is. Az országgyűlési választás az egyéni körzetekben dől el. Külhoni szavazatok ott nincsenek. Mondom: nincsenek. Egyéni képviselőkre csak a választási körzet bentlakó állampolgárai szavaznak. És punktum. Ez a törvény. Ott meg minden egyes szavazókörben bent fog ülni egy kiképzett Összefogás aktivista, ilyen módon ott nagyon nehéz csalni, több a kockázata, mint a nyeresége.

A külhoni szavazatok csak a listákra mennek. Igen, ott buherálhatnak, de azért annak a jelentőségét se túlozzuk el. Túl kirívó részvételi adatok esetén utólag beazonosíthatók lesznek olyan személyek, akik valójában nem szavaztak, csak a nevükben adtak le voksot. És elég pár ilyen, és az egész választás tisztasága kétségessé válik, mehetünk joggal az utcára, és ez már a Nyugat számára is egyértelmű helyzet lenne. Szóval kicsit machinálgathatnak Viktorék, de azért olyan nagy csodát nem tehetnek. És mégegyszer mondom, mert nem lehet elégszer: a választást egyéniben kell megnyerni, 106 választókerületben, ott meg nincsenek külhoni szavazatok.

Az amerikai professzornő írásai kiváló jogi elemzések, csakhát olyan tényt írnak körbekörbe karikába, amit ismerünk. A magyar választási rendszer a győztest díjazza. Nem is kell túl nagy aránnyal nyerni ahhoz, hogy a parlamenti arányokban kiütéses fölénybe kerüljön a győztes politikai erő. Ja, csakhogy ez odavissza működik ám. Kicsit valóban inkább oda, mert a listás szavazatokban elképzelhető kisebb léptékű buhera valamelyest torzítani képes a Fidesz javára az eredményt, de nem ezen fog múlni. Ha mi nyerünk relatív többséggel a Fidesz ellen az egyéni körzetekben - mondom relatív többséggel, hisz egyfordulós választásnál nem kell a győzelemhez 50%+1 szavazat, hanem csak épp annyi, amennyi több a másodikénál - akkor tökmindegy milyen buhera-mahera megy a listán, tökmindegy, hogy egyébként a Jobbik meg a Fidesz együttes szavazata esetleg több, mint az Összefogás jelöltjéé, a mandátum a miénk.

Aztán itt van a sok kispárt. Ennek sincs a valóságban nagy jelentősége. A kopogtatóikat a Fidesz begyűjtötte. Nem véletlenül változtatták meg az ajánlások rendszerét. Régen egy választó csak egyet ajánlhatott, most meg akármennyit. Úgyhogy lazán ment Fideszék részéről a többes gyűjtés. A tutifix fidesznyik szavazóval megdumálták, hogy adjon még ajánlást erre meg amarra. Nade kérem, ebből nem lesz aztán szavazat. Mert abból meg csak egy van.

Ennek a sok szirszar pártocskának együtt nem lesz országosan 5%-a és ebbe már az egyetlen valamelyest létező politikai alakulatot is belevettem. Az LMP-t, aminek az ajánlásai szintén láthatóan igen lassan gyűltek. A szavazólap nagysága sem túl zavaró ám. A bizonytalan szavazó az nem úgy bizonytalan, hogy elsétál a szavazókörig, és ott találja ki, kire is ikszeljen. Nem. A bizonytalan szavazó az abban bizonytalan, hogy elmenjen-e egyáltalán szavazni. Viszont ha eldönti, akkor már úgy indul el, hogy tudja, kit kell keresnie a szavazólapon, és meg is találja.

Ekkora szétfolyóan nagy szavazólapnál meg aztán különösen keresni kell majd mindenkinek a sajátját. De a Fideszesnek is nyugi. És épp a befogadható inger nagyságán túlmenő adathalmaz miatt sokkal jobban fogja mindenki keresni a sajátját. Szóval egyáltalán nem lesz több a mellévoksolás, mint egyébként.

Van ez a választási bojkottos valami, erről most nem írok. Majd egy kicsit külön is kifejtem mikor odáig jutok észben meg billentyűzetben, hogy miért hibás gondolat, de ennek sem lesz semmi hatása. Szóval az összes ilyen Káoszjelenség, a sok kis párttal, meg a rahedli szavazólappal épp ellenkező hatással jár választás-lélektanilag. Még jobban beköti a már ismerthez az egyedi szavazót. Azt kell mondjam, ez tulajdonképpen az LMP-nek rossz egyedül. Nekik nagyon, de ennek őszintén örülök, gondolom ezzel nem mondtam újdonságot.

Na, mi van még... Semmi lényegi. Mindezen potenciális csalási, kaotizálási trükkök együttes hatása nem éri el a 5%-nyi torzító hatást. Valós Összefogás kontra Fidesz helyzetben meg még annyit sem. Úgyhogy dont panic. Nincs miért. A Nyugat-Kelet tematika iszonyú hatásos lesz. A fórumok, a standok dübörögnek. Az a Valóság. A többi pusztán információs zaj. Jelentősége minimális. A választást lehet egy kicsit buherálni, de összességében nem elcsalható. Mondom mégegyszer: a választást nem lehet elcsalni.

Nem kéne a bizonytalanokat azzal riogatni, hogy csalás készül, mert akkor nem fognak elmenni szavazni. És azzal mi sokat vesztünk, mert a rejtőzködő szavazók nagyrésze hagyományosan az ellenzéké. Tessenek befejezni a választási csalásos hisztit. Nincs alapja, csak arra jó, hogy kibasszunk saját magunkkal, és otthontartsuk a saját szavazóinkat. Ezt a választást megnyerhetjük. Jó ütemben főzik a terepen a csapataink az ünnepi vacsorát.

Ne vagdossuk a falnak a tányérokat.