HTML

JóVáros Blog

Nyomor, drog, prostik, kilátástalanság. Sokezer jobb sorsra érdemes ember otthona. Hírhedt, vagy épp a háttérben sunyító ifjú pártkatonák irányítása alatt. Tehetségtelenek, gátlástalanok, korruptak, hazugok. Nem az egyik, vagy a másik párt színeiben. Mert mindannyian benne vannak. Mutyiország mutyivárosának megélhetési zsúrfiúi. Hozzánk sodorta össze a szemetet a szél. Ide porszívó kell. Ipari méretű. Mert elég belőlük.

Friss topikok

  • azapali: Egy nemzet,Nagy Imre,'56 meggyalázása,egy színészkedő képmutató éltal ! (2016.06.07. 00:16) Ruszkik haza!
  • Apa5406: 2018, azt meg is kell érni! (2015.12.27. 11:25) Láncreakció
  • mscee reload: Gabesz. Kampec dolóresz. (2015.08.03. 15:05) Viktor's Secret
  • Levente Lehoczky: Ahogy itt elolvasgatom a hozzászólásaitokat, egyikőtök sincs a helyzet magaslatán, már ami fejlett... (2014.06.11. 15:35) Békemenet light
  • Edit Elekes: Nagyon jó ez az oldal... A többi bejegyzés is érdekes, így egészen más megvilágításba került minde... (2014.05.05. 10:00) Férfias Játékok

Kedvenc Blogjaim

Feedek

Elő a szívlapátot!

08.szabogabor 2014.03.18. 01:24

Napersze csak átvitt értelemben, de azonnal. Kocsis Máté mondott egy akkorát, hogy azt mind rá kell borítani, és még a Fidesz önmaga is eltűnhet a kupacban, ha jól csináljuk, Kedves Kormányváltók. Tehát.

Kocsis Máté megint jól eltűnt egy időre, ez önmagában megszokott esemény. Mikor épp odalövök egyet az én exhaveromból lett mellébeszélő céltargyamnak, akkor mindig egy kicsit elmegy levegőzni. Hamistanúzásának bizonyítékokkal alátámasztott Ügyészségi feljelentése pedig nem lehetett épp könnyű lelkizörej a számára. De most föltűnt. És hamár ezt tette, mondott is egy nagyot. Figyelem: "Mint elmondta, a rezsicsökkentés megvédéséért 2,5 millió aláírás gyűlt össze, de a jelöltjeikre leadott ajánlások száma is 2,1 millióra nőtt."

Ezt tegnap mondta a Zsúrfiú, Szentesen a Délmagyar nevű újságnak. Cikk persze lementve, nehogy eltűnjön ez a Kincs hirtelen. Vagy az írója. Mondott még más baromságokat is, dehát neki papírja van arról, hogy hazudik, és egyszermajd Bírósági Ítélete is lesz, meg saját cellája emiatt. De mi is itt a Nagygebasz? Háthogy ez a Fiúcska itten egy tömeges választási csalást jelentett be. Jó régen lejárt már a jelölti ajánlások gyűjtésének határideje. A jelölőíveket már rég le kellett adni a Választási Bizottságoknál, ami esetleg kinnmaradt, azután meg 50 ezer forintos büntetést kell fizetnie mindenkinek, darabonként.

Dumáltak persze ezek a Kígyónyelvűek azóta is sokmindent arról, hogy mily szépen is gyűlnek az aláírások, de mindig hozzátették, hogy ez már nem olyan hivatalos valami, ezek csak olyan rezsicsökkentős kitudjamik. Csakhát ez itt most egy konkrét kijelentés. Ellentétes minden eddigi verbálkatyvaszukkal. Aszongya Kocsis, mégegyszer: "Mint elmondta, a rezsicsökkentés megvédéséért 2,5 millió aláírás gyűlt össze, de a jelöltjeikre leadott ajánlások száma is 2,1 millióra nőtt."

Szóval ez azt jelenti, hogy gyűjtögetnek a Rezsirizsára. Is. Csakhogy közben a jelöltjeikre is további ajánlásokat. Igen, hallunk mindenfelől híreket, hogy vissza-visszatérnek a Vérnarancsok lakásokba, telefonszámot, miegymást begyűjteni. Csakhogy ez itt egy szépen fejlett törvénysértés, aminek a súlyát különösen növeli, hogy azt a Fidesz Kommunikációs Igazgatója vallotta be.

Mátéka! Ti szépen gyűjtögetitek tovább az ajánlásokat? Mire, virágszálam? Nem adtátok le a rahedli ajánlóívet, amire azt lehet gyűjteni? Vagy volt Nektek titokban pár stóc a páncélban? Leadtatok párszázezer ajánlást, ugyebár. Mondjuk 300 ezret, ennek most nincs kedvem pontosan utánanézni, mert nem lényeges perpillanat. És akkor számolunk kicsit, jó? Azt mondod, 2,1 millió ajánlást gyűjtöttetek. Vonjuk ki ebből a 300 ezret. Az 1,8 millió törvényellenesen begyűjtött ajánlás. Szép munka. Ekkora választási törvénysértés, az már mindenkinek böri, aki ebben résztvett. De pénzezzünk egy kicsit, azt úgyis mindennél jobban szeretitek.

Nem néztem a mostani ajánlóíveket, nem tudom pontosan mennyi aláírást lehet egyre gyűjteni, úgyhogy csak saccolok: mondjuk 50-et. Jó. 1,8 millió le nem adott ajánlás 36 ezer ajánlóíven fér el. 36 ezer ajánlóíven, teccenek érteni. Van tehát Nálatok, a Te állításod szerint 36 ezer le nem adott ajánlóív. Erre darabonként 50 ezer a büntetés, ugye? Na, akkor ezt most adjuk össze. 1,8 milliárd forintnyi büntetést kell kifizetnie a le nem adott ajánlóívek miatt a Fidesznek. Tudod, a törvény szerint. A Ti törvényetek, igazán betarthatnátok.

Szóval kedves Kocsis Máté, kedves Fidesz Kampány. Erre a pár aprócska kérdésre kéne felelnetek: 1. Van-e 2,1 millió Fidesz-jelöltekre leadott ajánlás a birtokotokban, mintahogy azt Kampányotok egyik Vezetője, Kocsis Máté állította? 2. Honnan van Nálatok 36 ezer ajánlóív? 3. Tudatában vagytok-e annak, hogy ez tömeges törvénysértés, és alkalmas a választópolgárok megélemlítésére? 4. Hol és mikor adjátok le ezeket az íveket? 5. Mikor fizetitek ki az 1,8 milliárd forintos büntetést?

Hát így indulásnak ennyi elég. Kicsit szét vagytok esve Fijjug.

Őszinte örömömre.

5 komment

(Gy)érdeklődés

08.szabogabor 2014.03.17. 18:58

Van itt ez a Kép. Tessenek jól megnézni. Ne a Felcsútit, azt láttuk már eleget. Hanem a tömeget. Illetve annak hiányát. A Nemzeti Múzeum mögött lakva voltam már sok ott tartott rendezvényen. De ilyen kevés embert még nem láttam.

Szóval ha figyelmesen megnézi a KÉPET az Olvasó, azt látja, hogy max 10 embernyi mélységű rétegben állnak a Fidesznyikek a Felcsúti előtt. A legjobb helyen, teccenek érteni. Ahonnan hódolhatnak és imádhatják ŐT. A Kiskörút annyira nincs tele, hogy akár ráengedhették volna a közlekedést a fél úttestre. Meg is néztem egy csomó más képet a rendezvényről, más szögből, mindenhonnan. Egy kis mag, és gyérülő tömeg már 50 méterre a szónoktól. Erre még Rákay "Kétmillióan vagyunk" Philip se tudott volna többet mondani 100 ezernél, és azt pedig tudjuk, hogy mindig pont hússzal kell elosztani, amit mond. Szóval ez itt talán ha megvan 5 ezer ember. Bummm.

Na, akkor járjuk kicsit körbe, mit is jelent ez. Előző nap este 6 körül a Veres Pálné utcába mentünk. Direkt a Bródy Sándor utcánál mentem ki, hogy lássam a Nagy Készülődést. Kalapáltak is rendesen, épültek a hangfaltornyok. Látszott hogy nagyon nagy tömeget várnak, mert még az Astoria melletti egyetemi épületek sarkához is építettek egyet. Amekkorára a hangosítást tervezték, az negyvenezer embernyi tömeg. Mondom, Ők maguk, a Fidesznyik szervezők hoztak olyan döntést, a rendelkezésükre álló infók alapján, hogy 40 ezer embernyi teret kell profin behangosítani. És ehhez képest lett 5 ezer a valós szám. Magyarul a Fidesz saját várakozásának csak töredéke jelent meg az ünnepen.

Ha van valami, ami elgondolkoztató, akkor ez az. Minden önkormányzatban tartottak délelőtt koszorúzásokat, és mivel szinte minden kerületben Fidesznyik uralom van, ezért aztán az nyilván lekötötte a helyi erőket. Oké, de ez, látva pár ilyen ünnepséget, összesen nem több, mint 2000 további Fidesznyik. És ismerve a Felcsúti Bandáját, ha komolyan arra számítottak volna, hogy az Atyaúristen Hablatyolásán csak 5 ezren jelennek meg, akkor mindenhonnan mozgósítottak volna.

Az önkormányzati ünnepségeket pár emberrel megtartják, és aki él és mozog menjen a Múzeumhoz 10-re tapsikolni. Ha előre tudják, hogy csak 5 ezer ember megy ki önmagától Orbánimádni, akkor bizony hoznak föl vidékről Békemeneteseket. Mert ez egy brutális méretű bukás. A Felcsútira a kétmilliós Budapesten rászervezés nélkül mindösszesen Ötezren kíváncsiak. A nyolcada, mint amire számítottak. Lehet most némi zavar a Fidesz Kampánystábban.

Ezek tényleg elhitték a közvéleménykutatásokat, úgy tűnik. Hátradőltek, magabiztosak, kicsit kiengedtek, hagyták ezt a dolgot magától menni. Nem akartak pluszerőt mutatni, mert biztosak voltak benne, hogy nem szükséges. Magától is olyan jól áll a Fidesz, hogy simán kisétál 40 ezer ember Rezsit celebrálni. De nem sétált.

Volt a 107 ezer aktivistás blöffjük. Lett belőle 10 ezer a valóságban. A  standjaik konganak az ürességtől. A lakossági fórumaik még rászervezésekkel is gyöngék. Beszélnek néha a sokszázezer, meg milliónyi begyűlt aláírásukról, de abból csak pár százezret tudtak leadni, a többit meg csak Ők látják. Szóval kidurrant ám a Lufi. A Múzeumkerti Gyűlés ugyanis betekintést enged a valós aktív szavazói támogatói körükbe. Kiengedtek egy pillanatra, nem biztosítottak biomasszát, és ez  lett belőle.

Szerintem itt csendben fejek hullanak a Lendvay utcában, a Vérnarancs Pártközpontban. Én eddig elsiklottam fölötte - nyilván saját március 15-i dolgunkra kattantam rá -, más meg úgy látom nem vette észre, hogy mit is mutat meg valójában ez a gyenge érdeklődés. A Fidesz saját maga 40 ezer embert vár, saját számításai, adatai, becslései alapján. És eljön 5 ezer. Az egynyolcada.

Szóval megláttuk egy pillanatra a Valóságot. Nincs itt kérem szépen semmiféle Fidesz fölény. Nincsenek itt hatalmas Fidesznyik aktív tömegek, akik alig várják, hogy végre hatalomba ikszelhessék újra a Felcsútit. A közvéleménykutatások adataival ezekután nyugodtan feltörölheti a padlót, vagy egyéb humánközelibb tevékenységekre is ragadtathatja magát mindenki. Töltögessük csak szépen a sóspuskákat.

Meztelen a Király.

24 komment

Najó

08.szabogabor 2014.03.17. 05:28

Föladom. Mármint a magamra kényszerített csendet. Mi mást lehet kezdeni annyi szeretettel, amennyit az utóbbi napokban Tőletek kaptam? Összecsiszolódtunk, vállvetve megyünk már jóideje, hát akkor végigmegyünk együtt, ottegyeafene.

Még mindig a DK Központi Honlapján virít a Waterloo, mint vezércikk. Két napja. Ha egy Közösség, egy Párt fölvállaja, hogy március 15-i mozgósító szózatnak egy független blogger írását közli, akkor az egy különleges csapat. Magyarországon más ilyen nincs. Az meg aztán végképp nincs, hogy miután a blogger besokall, és azt mondja, hogy a választás napjáig elkussol, akkor ugyanúgy fönnmarad a cikke, ugyanott, mintha ez meg sem történt volna.

Ha egy párt ennyire befogadó és nyitott, akkor azt a pártot nehéz nem szeretni. Éshát lelki lény vagyok, nem tudom a szeretetet mással viszonozni, mint szeretettel. Szóval le vagyok győzve, megszívtam, föladom, betettem a szekrény mélyére a március 15-i ünnepség lemondásával kapcsolatos véleményemet, és visszamászom szépen az árbockosárba.

Na, itt vagyok, maradok, mostmár bármi belefér, fussunk együtt zátonyra, vagy fedezzük föl együtt a Kék Lagúnát. Ugorjunk. Javaslat következik a március 30-i tüntetésre. Tanuljunk a Hallgatói Hálózattól, mert a múlt év tavaszi tüntetései marhára bejöttek. Nemcsak nekem, gondolom. Orbánéknak tele lett a pelus, egész Budapest tudta, hogy épp mi zajlik, ment az erkélyekről az integetés, a szimpatizáló autódudálások, meg minden. Ott voltam mindegyiken, még a Parlamenti kordonos áttörési kísérletnél is. És óriási élmény volt, minden percük.

Na, szóval a lényeg az: ne álldogáljunk. Mászkáljunk. Mittomén hányan leszünk. Egy biztos, a Hallgatói Hálózat egyik tüntetésén sem voltunk többen 10 ezer embernél. És mégis elemi ereje volt a történetnek. Az egész Orbánnégyév leginkább megrendítő erejű ellenzéki megmozdulása volt. Hát, tízezernél biztosan többen leszünk. Rengessük akkor meg a Felcsútit még jobban.

Ültessétek össze a Kormányváltás kampányának összes kreatívját egy asztalhoz, és szervezzetek egy ütős Mozgótüntetést. Sétálni úgyis egészségesebb, mint álldogálni. És az élet a mozgás maga. Hát akkor mozogjunk. Nem a Nagy Beszédek ideje van. Azokat elmondjátok a kampányrendezvényeken, szerte az országban. Kanyarogjunk, mozgósítsunk. Tegyük azt, mint annak idején a Hallgatói Hálózat. Ki fognak jönni az emberek az erkélyre. Mi meg elkezdjük ritmusosan kiabálni: Gyertek Velünk! És jönnek. Nem mind, de sokan.

Március 30-at már nem lehet időjárástól függővé tenni. Olyan helyen kell gyülekezni, ahol nincs tetőcserép, meg bármi röpködni képes szirszar. Legyen mondjuk a Hősök Tere. Vagy a Kossuth tér. vagy a Szabadság tér. Mindegy, csak nagy tér legyen, kevés tereptárggyal, messze a házaktól. És alternatív útvonalak, hogy jóidőben merre megyünk, rossz időben merre megyünk, és mit csinálunk viharban. Jó, igazi viharban le lehet mondani. De más esetben EZT már nem. Nincs újabb alkalom.

Menjünk végig az Andrássy Úton, befelé. Tessenek csinálni egy mobil hangosítást. Csináltam saját kampányokban én is ilyesmit, ne bonyolítsuk túl. Egy teherautó, platóval, mint 56-ban. Arra hangfalak, egy kézimikrofon. Menet közben meg abból szólhat a zene. Szeretem a Padödőt, meg a Kulkát is, de itt és most nem Ők a lényeg. Most miattatok megyünk ki, Srácok, és persze magunk miatt. Az Országunk miatt. Ha majd koncertre akarok menni, kimegyek arra, ha szavalatokat akarok hallani, elmegyek egy irodalmi estre. Ez most ne színház legyen, hanem a Demokrácia Menete.

Vannak az Andrássy Úton erkélyes lakóházak. Van kézi megafon, találjuk föl újra. Azokban az erkélyes lakóházakban biztos tudunk találni Kormányváltás szimpatizánst. Kérjük meg, hogy az erkélyéről szólhasson valamelyik Főemberünk a tömeghez. Ne tirádát. Három percet. Igen, kiabálva, igen, mint egy rockkoncerten, és igen, rögtönözve. Mennyire őszinte lesz, nem? Nem beállított színpad, nem ketyegő órához igazított feszes menetrend, nem előre megírt szövegek. Spontán, emberi, élő. Föl az erkélyre, kicsit megállunk, kapunk egy kis lelkesítést, és megyünk tovább.

Közben az autókat megdudáltathatjuk, ugyanezt tettük a Hallgatói Hálózat tüntetésein is. Letapsolhatjuk magunk közé az ablakokba kijövő embereket. Menjünk be a Deák térig. Menjünk a Parlamenthez. Az Akadémiához. Menjünk át egy Hídon. Jöjjünk vissza egy másikon. Foglaljuk vissza a menetünkkel, a mobilitásunkkkal, az interaktivitásunkkal a Fővárosunkat. Ezzel meg persze az Országunkat.

Nagy élmény lesz. Nekünk is, Nektek is Főfiúk. Vegyülhettek közben az embereitekkel, nem kell Vezérelvű Zombimenetet csinálni, mint a Békemenet. Épphogy meg lehet mutatni a Fővárosnak és az Országnak, hogy mi az Igazi Különbség köztünk és Köztük. Az Övék olyan, mint egy Temetési Menet. A Miénk legyen a Jövő Menete. Élő, lüktető, spontán.

Tessenek kitalálni a részleteket, van feladat a kampánystábban. Marhajó dolgot lehet csinálni, egyedit, ütőset, van benne bőven hely a kreativitásnak. Látszanunk kell, mozognunk kell, élnünk kell, hogy elhiggye mindenki: ha minket választ április 6-án, akkor a szürke, nyomott hétköznapok helyére az Élet színes lüktetése költözik. Ha egy Hallgatói Hálózat meg tudta csinálni a maga igencsak szűkös eszközeivel, akkor aligha okozhat gondot a Kormányváltás egész stábjának ez a dolog. Hamár március 15-e saját pluszlelkületét nem tudtuk a javunkra fordítani, akkor csináljunk helyette 30-án valami olyat, ami másban ad új életérzést. Menjünk. Éljünk.

Nyerjünk.

 

35 komment

Bölcs Döntés

08.szabogabor 2014.03.15. 23:13

Na, ma a Bölcs Döntések Napján én is hozok egyet. Április 6. estig sem Kampány, sem Kormányváltók, sem semmi ilyesmi témában nem írok. Kocsisról, folyó ilyen jellegű ügyekről igen, Nyolckeres történésekről szintén. Vagy az igazat írom, vagy semmit. Tehát semmit. Természetesen ott leszek március 30-án a tüntetésen, és április 6-án a szavazáson is. Mindenki másnak is ezt javaslom. Kitartó munkát Mindannyiótoknak.

42 komment

Kávé mellé

08.szabogabor 2014.03.15. 05:13

Jóreggelt. Én úgy ébredek, hogy a kávé meg a cigi mellé bekapcsolom a számítógépet, és klikk a fészbukra. Ha ezt most olvasod, akkor Te is. Gyere, ébredezzünk együtt, kicsit dumáljunk. A mai napról, a holnapiról, meg úgy általában. Erről az egészről.

Most nem fogok igehirdetni, és megúszod a szokásos elemzésemet is. Itt lakom a Nemzeti Múzeum mögött, ma járkálok majd és mindenféle élményeket gyűjtök. Aztán majd este vagy holnap reggel írok róluk. De az csak este lesz, most meg reggel van. Mikor ezt írom, még csak nem is világosodik, az majd csak nemsokára kezdődik. Tök romantikus, igazából ilyenkor szeretek írni. Nem zavarnak még mások, nem szív magába a környezet életzaja. Ilyenkor magamban tudok lenni. Asszem ilyenkor termelődik újra bennem az életenergia. És szerintem Te is így vagy ezzel.

De most még elég fáradt vagyok, félig alszom, és valszeg Te is. És most nem is azért írok, mert fölfedeztem valami nagy és rejtett összefüggést, vagy jövőképet, vagy bármit. Nem, most azért írok, hogy ezzel átküldjek Neked egy csepp energiát. Tudom hogy szükséged van rá. Néha olyan nehéz hinni. Miközben mindenhonnan az dől, hogy nincs esély, ez a rettenet marad az Országunkban, ami a vidámparkból is siralomházat csinál. Hogy ezek a gátlástalan patkányok lennének a győztes csapat. Hogy a hazugság és megalkuvás a normális, és mi vagyunk az elavultak. Hogy a bűnösök röhögnek, az ártatlanok meg üldözötté válnak.

Szar érzés, tudom, sokszor én is érzem. De bennem minden nap újraéled a hit. Tudod, azért éled újra, mert arra gondolok: mit érezhetett a rabszolga, vagy később a jobbágy. Milyen reménytelen is volt a sorsa, mikor már születésekor eldőlt. De látod, ma nincsenek már rabszolgák és nincsenek jobbágyok. Persze, tudom hogy sokfelé még vannak, sőt rengetegen vannak, de mégsem ők lesznek napról napra többen. Apró lépésekben, de azért a világ, mármint az a világ, amit nekünk gyarló embereknek ez a szó jelent, szóval ez a világ azért egyre élhetőbb és igazságosabb lesz ám.

Mindig voltak magukból kifordult emberek, őket kifordító ideológiák és hirdetőik hatása alá szorulva. De aztán azok az ideológiák, a hirdetőik és a híveik is eltűntek a Történelem szemétkosarában. Szóval nyugi, a történelem jó irányba halad. Végül mindig a jó győz. Ez meg azért van, mert az Ember, mint faj, mint Közösség, azért alapvetően jó ám. Mert a történelem sem csak úgy lesz a semmiből. Azt is emberek írják, bár amikor ezt teszik, akkor többnyire nem tudják, hogy épp mit művelnek.

Az ember sokféle lehet, nagyon rossztól a nagyon jóig. De az Emberiség igazságos. És én, mikor épp nagyon tele van a tököm a saját fajommal, akkor erre gondolok. Hogy lehet, hogy a minket közvetlenül körbevevő kis világszeletecske tele van kétlábú görényekkel, de végül úgyis Ők vesztenek. Mert Ők is, de én is az Emberiség részei vagyunk. És az Emberiség jó. Előbb utóbb mindig nyomtalanul eltakarítja a beteg gócait. És Mi, Te meg én éppúgy részei vagyunk a mindennapi történetírásnak, mint a gonoszok és ostobák legyőzhetetlen sokaságúnak tűnő hada.

De hidd el, mindig legyőzhetetlennek tűnt a sokaságuk, minden korban és helyen. Aztán mégis legyőzettek. És nem tudjuk azoknak az embereknek a nevét, akiknek köszönhetjük, hogy nem vagyunk sem rabszolgák, sem jobbágyok. De ott voltak, mertha nem lettek volna, akkor nem úgy alakul az Emberiség történelme ahogy. És a jövő nemzedékei számára Mi vagyunk most azok, akiknek mindennap egy picit tennünk kell azért, hogy visszatérítsük a saját kis közvetlen világunkat a Jó Medrébe. Sziszifuszi munka, sokkal többször tűnik fölöslegesnek, mint értelmesnek. De látod, összességében mégiscsak értelmes dolog, mert a Történelem ezt bizonyítja.

Névtelen Hősök vagyunk. Egy kis ország kisemberei. De az Emberiség részeiként voltak elődeink, sokmilliárdnyian, és lesznek utódaink, mégtöbben. És nekünk bele kell raknunk a mi porszemnyi kövecskénket az Emberiség napról napra épülő Történelmébe. Más ugyanis nem fogja megtenni helyettünk. Mi magunk vagyunk az Emberiség védelmezői, a helyes irányba tartás kis terelőoszlopai. Te, meg én. Mi. Úgyhogy higyjél magadban, mert én is hiszek önmagamban.

És Benned is.

 

65 komment

Waterloo

08.szabogabor 2014.03.14. 01:15

Március 15-én lesz a mi Waterlooi Csatánk. Ott és akkor, a Hídnál minden eldől. És rajtunk múlik, hogy Napóleon, vagy Wellington szerepét választjuk. Utóbbi jobb  lenne.

Szeretem a hadtörténeti példákat. Ha van Csata, amiről mindenki hallott, az Waterloo. Úgy van elkönyvelve, mint amikor Napóleont szarrá verték, pedig azért ennyire nem volt egyszerű a sztori, sőt. És bár a végén valóban Napóleon megsemmisítő vereséget szenvedett, de nagyjából perceken múlt, hogy nem fordítva történt a dolog.

A franciák lassan szétporlasztották a nap folyamán az angolokat. Az angolszászok bátor és harcos népség - nélkülük mi is oroszul beszélnénk, de ez más tészta -, állták a sarat, de rendes tempóban fogytak, mit ne mondjak. Várták a felmentő sereget. A poroszokat. Blücher nevű tábornokuk egy viszonylag kisebb sereggel kanyargott valahol arrafelé, de senki sem tudta merre is. Ha megérkezik, és oldalba-hátba kapja a franciákat, akkor a franciáknak annyi.

Volt egy ugyanakkora francia tartaléksereg is a dombok között. Azt meg egy Grouchy nevű tábornok vezette. Ha meg Ő ér előbb be, és Ő kapja oldalba az angolokat, akkor ott és akkor annyi Wellingtonnak. Szóval vadul birkóztak a franciák meg az angolok, és kitartottak. Föltettek mindketten mindent egy lapra. Akinek a segítség előbb érkezik, az nyer. Blücher érkezett meg a poroszokkal. Napóleonnak bevégeztetett.

Na, ígyvalahogy állunk március 15-el, a délután 3 órával, meg a Híddal. Ha mindenki, aki Kormányváltást akar, megérkezik oda, akkor nyerünk. Ha meg tovább kanyarog a dombok között, akkor meg végünk. Félmillió bizonytalan ül otthon és vár. És nézni fogja aznap a TV-ket és elsősorban azt fogja nézni, hogy hányan vannak a Kormányváltók. Ha elégséges a tömeg - mondjuk úgy 50 ezer fő - akkor lát esélyt a váltásra, és akkor bizonyossá válik. Ha meg valami lagymatag szart lát, hosszú, unalmas dumák széteső mondanivalóval, nem túl nagy tömeggel, akkor legyint egyet. Jobb esetben el se megy, rosszabb esetben elmegy, de a Jobbikra szavaz.

A kampány utolsó három hete döntő lesz, mert mindig döntő. De ha nem tudunk lendületet venni szombat délután, akkor ott ragadunk a csatatéren, körbevéve, segítség nélkül. Még az se biztos, hogy az a szavazótáborunk, amelyik most megvan, meg is marad április 6-ig. Mert itt aztán a Kampányfinisben nincs álldogálásra lehetőség. Vagy előre megyünk, vagy megdöglünk. Ilyenkor olyannak kell lenni, mint a cápa. Nincsenek kopoltyúfedői, nem tudja kavarni a vizet, így csak akkor kap levegőt, ha folyamatosan úszik. Mert különben nem jut víz a kopoltyúkhoz, teccenek érteni. Úgyhogy úszik rendületlenül egy életen át. Fáradhatatlanul, akár évszázadig.

Blücher kanyarog a dombok között. Vagy beér időben, vagy nem. Mindenki, aki Kormányváltást szeretne, de otthon marad, az úgy viselkedik, mint a francia segéderő, Grouchy vezetésével. Hallotta szerencsétlen az ágyúzást, közel volt, de ráérősen poroszkált, gondolta, majd csak odaérünk. Mire odaért, már köthette is föl a nyúlcipőt, mert Napóleon hada már félig lemészárolva épp elmenekült, szemben meg egy diadalmas angol-porosz hadsereg álldogált és nézte szegény idióta Grouchy-t.

Az ember élete első randijáról, meg a Döntő Csatáról nem késik el. Ha esik, ha fúj, ha fáj a láb, ha szülinap van, habármi. Aki szombaton nincs ott, de Kormányváltást szeretne, annak utána lesz négy éve elgondolkodni azon, hogy jobb lett volna két órát a megfelelő helyen és időben tartózkodni, mint aztán 1400 napon keresztül tovább szopni Orbánék Tébolyát. Ha valaki nem ér rá március 15-én a Kormányváltásra, akkor saját magával cseszik ki. De nagyon, csak jómagyar szokás szerint utólag fog erre rájönni.

Lehet vidéken aranyosan koszorúzgatni, csak minek. Ez most nem az emlékezés, hanem a Döntő Csata napja. És aki elbújik a dombok között, és talál mentséget magának, hogy miért is ne legyen ott a Harcmezőn, az leginkább szégyellje magát. A Csatatér ugyanis Budapesten van, a Hídnál, máshol meg max jelentéktelen csetepaték lesznek. És az a sereg, amelyik nem tudja egyidőben és egy helyen összevonni minden kis csapatát, az soha nem fog nyerni. Az lúzerbrigád, semmi több.

De mondok még valamit, és ezen is tessenek elgondolkodni. A mostani március 15., a Híd, mindenképp történelmi lesz. Vagy azért mert sokan leszünk, beérnek a csapataink a dombok közül és legyőzzük Napóleont. Vagy azért, mert elbasszuk, és Önmagunkat tesszük vesztes franciákká. De akkor meg legalább megmutattuk magunknak, hogy tudunk mi is utcai tömeget csinálni, ha nem is eleget a Győzelemhez, de legalább nyomásgyakorlásra alkalmasat. Ésha Napóleon nyer, és a következő éveinkben is Ő lesz az Imperator, akkor más lehetőségünk úgysem lesz, mint az utcát meghódítani.

Ha van szívünk és eszünk, akkor megérezzük, hogy mikor van történelmi pillanat. Akkor fölfogjuk a nap jelentőségét, nem akarunk kimaradni abból, amit később a Történelem majd Fontos Eseményként fogad be a lapjaira. Aki ebből kimarad, annak nem lesz válasza a gyermekeinek és unokáinak, mikor megkérdik: hogy a fenébe hagytátok a nyakunkon ezt az Idióta Vadbarmot a Rablóbandájával? Szóval Kedves Kormányváltó Polgártárs, ha nem akarsz majd életed további részében kínos hallgatásba, vagy hazudozásba menekülni, hanem büszkén, fölszegett fejjel akarsz mesélni arról, mikor Történelmet írtál, akkor ott a helyed. Velünk, a Hídnál. Erzsébetnek hívják, mint a győztes angolok leghíresebb Királynőjét.

Fegyverbe!

42 komment

Sok

08.szabogabor 2014.03.13. 05:50

Sok vagyunk, Kedves Kormányváltók. Már lassan én se értem, hogy tulajdonképpen mit is akarunk mondani a bizonytalanoknak. Az ezermilliárdos ígéretcsomagtól a kokárdás kismalacon át a stadionokig, ez nem egy szavazópolgár szintje, hanem egy egyetemi szemináriumé.

Ha van hiába szép is, akkor van hiába okos is. Most épp ezek kezdünk lenni. Kiskezicsókolom, menjünk már vissza a szavazó szintjére, mert különben bukta lesz a vége. Nem a kampányhajrában kell elkezdeni a Népokosítást. Azt az elmúlt négyévben kellett volna elkövetni, de ha már elmaradt, akkor alkalmazkodnunk kell a rögvalósághoz.

Most éppen kezd Káoszba fordulni a Kampány. Mindenki mond valamit, sokszor egymással ellentétes dolgokat is, csak valahogy nem jön ki belőle semmi közérthető. Szavak repkednek a szélben, a tavaszi fuvallatok százmilliárdos ígéreteket sodornak tova. Perpillanat olyanok vagyunk, mint a térzene, amikor egyszerre játszik 4 zenekar négy különböző indulót. Kiürül ám olyankor gyorsan a terep, mert a hangos az csak akkor jó, ha szép is.

Ha kormányozni akarunk, akkor kormányképesnek is kell ám tűnni. Pláne ha a nevünk is Kormányváltásra véglegesedett. A Pál Utcai Fiúk sem azért lettek Hősök, mert aranyosak, hanem azért mert lenyomták a Vörösingeseket. Nem ledumálták Őket a Grund megtámadásáról, hanem ronggyábombázták, és végül a földhöz baszták Őket. Mert egységesek voltak, harcrakészek, és szervezettek. Mindennek és mindenkinek megvolt a helye és a feladata. És azt végig is csinálták. Tessenek  viharos gyorsasággal a Káoszbrigádból Kommandóvá alakulni, és jól célozva az utolsó töltényig kilőni a tárakat.

Vágy és benyomás fog dönteni, nem programok és ígéretek. Mindkettőt leszarják, az elsőt el se olvassák, a másodikban meg már rég nem hisznek. A Mesterházy ígérethalmaza arra jó, hogy annak nem betartására fölépítve győzelmünk esetén azonnal el lehessen lepni az utcákat jobbhuligánéknak. Másra nem jó. Illetve arra még, hogy saját magunkat hiteltelenítsük. Ha ugyanis itt olyan gazdasági csőd van, amit Orbánék kormányzásáról sulykolunk, akkor nincs miből osztogatni. Tessék ezt elfelejteni, a kitalálóját kirúgni, mielőtt még valami újabb önmegsemmisítő ötlete támad.

Ne ígérgessünk, úgysem hiszi el senki. Tessenek vágyat ébreszteni a szavazókban, hogy érezzék, mi lesz más, ha Mi leszünk. A Vágy az meg nem matek, sokadszor mondom. Ha egy Nőbe a Férfiember beleszeret, akkor azt nem mérőszalaggal, logarléccel, meg íkúteszttel teszi. Vagy beleszeret, vagy nem, oszt ennyi. Legyünk szeretnivalóak, tegyünk jó benyomást, mert lássuk be, nem a főkönyvelő mentalitásra gerjednek a Népek.

Van három Emberünk. Jó, tudom, 5 van, de az nem csak azért sok, mert ott van köztük a Fodor is. Hanem azért sok, mert sok, teccikérteni. A Három, az a Csodaszám. Három ember, három szerep. A Feri az a Vátesz, a Lánglelkű Harcos. Az Attis az a Kedves Ember. A Gordon meg a Gondos Gazda. És három mondanivaló a három szerephez.

Mi a szar, a Legfőbb Szar a Fideszben? Ne sorolni tessenek, azt én is tudom, meg mindenki, de kampányban épp elég lesz a nagy szavazólap, ne írjunk már ugyanakkora méretű tanulmányokat választási mondatokként. Hármat lehet mondani, többet nem. Félelmet gerjeszt. Nyomott a légkör, embertelen a hatalom. Ez az első gondolatkör. Erre a való a Kedves Ember. Úgyis Ő van Nagyfőnöknek kijelölve, rajta keresztül megmutathatjuk, hogy mi nem a görcsös akarnokság, hanem a békés, barátságos, mosolygós ország biztosítékai vagyunk. Attis a Béketeremtő, a szorongás elleni gyógyszer. És pont.

A Fidesz kirabolta az embereket, lenyúlta a saját megtakarításaikat, no magánnyugdíj, közben lerombolta a forintot, és tovább növelte az államadósságot. A Fidesz csődbeviszi az országot éveken belül, sanszos, hogy egyszercsak az emberek bankszámláival is azt fogja tenni, mint a magánnyugdíjával. Kell egy Jó Gazda. Na, szerencsére épp van is egy: a Gordon. Mi nem raboljuk ki az embereket, nem vesszük el senkitől, amit maga összerakott, a trafiktól a nyugdíjszámláig. Nem adósítjuk el a ruszkiknak az országot, nem építkezünk hitelből, pláne nem stadionokat. Jó szerep, hiteles szerep, tessék ráállni.

A Feri meg a Harcos. Aki megküzd a Patás Orbánnal, aki szembeszáll a Keleti Kényurakkal, aki garantálja, hogyha kell, utcára megyünk, hogy megvédjük az Országunkat a belső és külső betolakodóktól. Nyugat és '56, Ukrajna és a Nemzeti Függetlenség Védelmezője, a Hadvezér, aki viszi a Zászlót, ha csatába kell menni. Modern korunk Hunyadi Jánosa, aki megvédi az Országot meg a Nyugatot az Újtörököktől. Jó szerep, testhezálló, hiteles. Meg úgyis ezt csinálja.

Na, erre van az előre. De gyorsan, mert nincs már sok idő. Három hét alatt kell vágyat ébreszteni az emberekben, hogy akarjanak Kormányváltást. Maguktól akarjanak, tetszik érteni. Ne azért menjenek el, mert majd a malacka, meg a mittoménmi is elmegy, hanem azért, mert Ő, a Választó önmaga Változásra vágyik. Tessenek gyorsan levágni a sallangokat. Azonnal befejezni a hiteltelen, és senkit sem érdeklő ígérgetéseket, a mélybehatoló szakmázásokat, a jópofizást, a keresztbehablatyolást. Tessenek Kormányképesnek tűnni.

A Barátságos Miniszterelnök, a Jó Gazda, meg a Lángoszlop. A Triumvirátus. Alig van médiánk a Fideszhez képest, ha meg szűk a csatorna, akkor azon csak néhány dolgot tudunk átpréselni. Kevés, de koherens üzenet, kevés, de karakteres ember. Három üzenet, Három Szerep, Három Ember, Egy Kormány. Minden és mindenki más háttérbe, az önmegvalósításokat majd el lehet kezdeni nyerés után. Kevesebb több lesz. Szavazóból is. Sőt, ami még fontosabb.

Elég is lesz.

23 komment

Magánkutatás

08.szabogabor 2014.03.12. 05:42

Gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a nem válaszolók számának radikális növekedésével a közvéleménykutatók módszertana használhatatlanná vált. Vagy kitalálnak valami újdonságot, vagy közröhej alanyaivá válnak április 6-án.

Írtam már erről többször, sokan mások is, nem kell újra belekanyarodni. Ha egy folyó kiszárad, akkor ki kell szállni a csónakból és gyalog továbbmenni, mert az iszapban nem igazán siklik a csónak. Ha Ők nem teszik meg, majd megteszem én. Illetve hogy pontos legyek: már megtettem.

Ha az emberek háromnegyede egyáltalán nem hajlandó semmit mondani politikai preferenciáiról, akkor arra nem az a jó válasz, hogy felhabosítjuk a maradék egynegyednyinek a véleményét. Hanem az, hogy kitaláljuk: hogyan lehetne mégiscsak megtudni, hogy a döntő háromnegyedrésznyi polgártársnak mi a véleménye.

Kísérletező habitusú emberként ha valami ötlet az eszembe bukkan, akkor azt ki is próbálom. Erőforrásaim korlátozottak, így aztán kompromisszumokra kényszerülök magánkutatásaim közben. De ha jól sikerül célozni, akkor nem baj, hogy nincs ágyúm, csak puskám, ha azzal telibe találok, eléggé ütős lesz.

Ami igazán érdekes, az a társadalmunk nem válaszoló, rejtőzködő háromnegyedének a véleménye. Ők nem válaszolnak kérdezőbiztosoknak, mert számukra túl nagy a kockázata bármilyen ismeretlentől jövő telefonhívásnak, és bárkinek, aki egy árkus papírossal a kezében akar tőlük megtudni érzékeny információkat. Kies országunkban ugyanis mostanra a politikai hitvallás érzékeny információvá vált. Állásvesztés lehet a vége egy nem megfelelő helyen és időben elmondott karakán véleménynek. Úgyhogy a Zemberek inkább nem mondanak semmit, mert az a tuti.

Ha mégis meg akarjuk tudni a véleményüket, akkor olyan helyen kell tudakozódnunk, ahol biztonságban vannak. Ahol kötetlenül viselkednek, nem titkolóznak, mert minek. Hamár idáig gondolatban eljutottam, akkor nincs is nehéz dolgom. Egyszerűen keresnem kellett egy olyan élethelyzetet, amiben az emberek biztonságban érzik magukat, és beszélgetésbe elegyednek a kérdezővel. Heuréka. Ezt a helyet Taxinak hívják.

A Taxiban az ember nem változtat a viselkedésén. Beül, teszi tovább a dolgát, magát a sofőrt pedig célbajuttatási eszközként fogja föl, nem pedig potenciális besúgónak. Mert a taxisok valóban rengeteg dolgot hallanak és látnak a hétköznapi rutinjuk során, és valóságosan nem szokott kimenni tőlük semmi infó. Jól fölfogott érdekük is ez, személyre szóló infók kiadása után könnyű visszanyomozni, ki volt a sofőr, és magára a taxizásra, mint olyanra sem vetne túl jó fényt, ha személyhez kötődő titkok látnának tőlük napvilágot.

Mivel ilyesmi nekem sem állt szándékomban - nem az egyes személy véleménye az érdekes, hanem azok összessége - ezért fölkerestem rettenetes mennyiségű taxis ismerősöm közül kettőt. Mindketten nagy dumások, de nem a zavaró fajtából, ezért választottam őket. Pályaelhagyók, az egyik tanár, a másik építészmérnök, csak a lóvé miatt taxiznak, intellektuálisan, verbálisan pengék, és nem tagjai egyik szekértábornak sem. Szóval március elsején összültünk hármasban és megbeszéltük a módszertant. Élvezték is a dolgot, mert saját maguk is kíváncsiak voltak. Vagyinkább lettek a beszélgetés végére.

Na, túl mélyen nem megyek bele a módszertanba - ha úgy tetszik, az én szellemi termékem, én ingyen találtam ki, Ők ingyen hajtották végre, akik meg ilyesmiből élnek, találják ki a sajátjukat -, de elég átfogó képet bírt festeni a magyar politikai közvéleményről. Nem reprezentatív, nem halálpontos, nincs benne területi súlyozás, semmi ilyesmi. Viszont arra alkalmas, amire kitaláltam: megtudni valamit a társadalom rejtőzködő háromnegyedének pártpreferenciáiról. És akkor mondom a lényeget.

Saját április 6-ra becsült választási eredményemhez képest a Kormányváltás rosszabbul, a Fidesz kicsit jobban, a Jobbik sokkal jobban, az LMP kábé ugyanúgy áll. Nagyjából úgy áll a helyzet, hogy a Fidesz meg a Kormányváltás azonos erejű, a Jobbik meg nagyjából bármelyiknek a kevesebb mint felénél található. Az LMP nudli. A 60%-os becsült részvételi adatom helytálló, inkább több lesz, mint kevesebb. Ha számosítani akarom, nagyjából így nézne ki: Kormányváltás 40%, Fidesz 40%, Jobbik 15%, Lmp+Mindenmás összesen 5%. Mégyszer mondom: nem reprezentatív, de benne vannak a a rejtőzködők is.

Elkötelezettség szempontjából is érdekes a dolog. A Jobbikosok nagyrésze fanatikus. Menni fog, ha esik, ha fúj. A két nagy táborban viszont ugyanolyan jellegű a móka: sok a jobbhíján szavazó. Nagy az arányuk, nagyjából a felük ebbe a kategóriába esik. A Fideszre szavazók rühellik a szocikat, a Kormányváltók meg a Fideszt. Magyarul protesztszavazás készül, jelen állapotban nem az döntene, hogy ki mit akar az országgal, hanem az, hogy ki kit utál jobban. Tipikus magyar választási szitu, 20 évnyi Népbutítás tragikus következménye.

Szintén a Népbutítás hatása jön le abból is, hogy nem kíváncsiak bonyolultabb összefüggésekre. Benyomások alapján döntenek, az egyértelműen kijött. Nagyjából az a helyzet, hogy érzéketlenek a korrupcióra, leszarják az ígéreteket, a különböző szakpolitikákat. A Simon Ügy csak néhány Vérjobbikosnál, meg Vérnarancsnál jött elő, pedig az egyik olyan dolog volt, amire még direkt rá is tereltettem a szót. Legyintenek. Mindenki lop, csak van akiről kiderül, van akiről nem. A fideszesek szerint a sajátjaik is lopnak, de legalább ügyesebben, hahaha. Az utolsó napokban jött elő a Zuschlag Ügy, így arra is tereltettem a szót. Semmi. Nihil. Ez a része a Fidesznyik kampánynak nem jön be. Pont ugyanúgy, mintahogy a Kormányváltás ellencsapásai sem. A Politikus az Lop. És pont. Nem izgalmas téma, ugorhatunk.

A tudatosabb fele a választóknak a Fidesznél azt emeli ki, hogy azok legalább építenek. Hogy legalább olyanból lopnak, amiből lesz is valami. A Kormányváltóknál sem az a téma, hogy a Fidesz széthordja az országot, hanem inkább két egyenértékű dolog. Az egyik a demokrácia sorvasztása, mint az erőszakpolitika legkönnyebben megfogható jele, a másik meg a Keletre menős történet. Rettenetesen kevés az, mindkét táborban, akit egyáltalán érdekel, hogy egyébként mit akar egyik vagy másik erő az országgal csinálni, ha kormányra kerül, vagy épp ott marad. A Fideszes szavazót nem érdekli, hogy nincs programjuk. Csinálják csak úgy, mint eddig, építkezzenek, és csak nyomják le a komcsikat. A mi szavazóink is nagyjából ilyen szinten mozognak. Szűnjön meg az erőszakpolitika, nem kell a Kína, meg az Orosz, Orbánt meg jól pofán kéne vágni. Ha lehet lesittelni.

Itt most megállok, majd frissítésekben folytatom, mert nemcsak figyelőként támaszkodtam a két emberre, hanem néhány témát be is dobattam velük, figyelendő a reakciókat. Szóval rengeteg információ gyűlt össze a 10 nap alatt, szűrögetnem kell még, mi a fontos, mi nem az. Aztán persze majd fogok következtetéseket is levonni, meg javaslatokat is tenni, de elsőre ennyi most elég, már csak a cikk mérete miatt is.

Folytatom.

 

Bár ígértem a folytatást, de ebben a formában nem teszem meg. A cikk ugyanis láthatóan "nem megy át". Az olvasottsági rátája még friss cikként is alatta marad a tegnapi és tegnapelőtti írásoknak, ebből meg az következik, hogy valami miatt az Olvasók nem tartják elég jónak. Tán a taxisok miatt, tán a módszertan miatt, tán csak már a közvéleménykutatás mint olyan vált érdektelenné. Sok magyarázat elképzelhető, de egyvalami biztos: kevesen olvassák. Mivel nem szenvedek témahiányban, így aztán ez a cikk ennyi volt. :)

25 komment

Csaxólok

08.szabogabor 2014.03.11. 05:30

Csaxólok, Kedves Vezető Ballib Publicisták, Tamásgazsitól Hontandrison és Parakovácson át Bartusig, meg pár Bloggerig, hogy ostobaságot csináltok. Ha így folytatjátok, ott maradtok a semmi közepén. A Senki Földjén.

Csaxólok, hogy kicsit leragadtatok. Pusztán azért írni, hogy meglegyen az aznapi betűmennyiség, tényleg nem érdemes. Elég jók vagytok ahhoz, hogy ne darabbérben fizessenek Titeket. Attól meg, hogy huszadszor, vagy akarhanyadszor is leírjátok kiváló stílusgyakorlatokban, hogy a Kormányváltás úgy szar, ahogy van, éshogy eleve egy atomcsapás utáni sóbehintés az azonnali minimálprogram, attól az még nem lesz úgy. Van közöttetek személyes ismerősöm, tudom, hogy nem pénzért vagy kollaboráció okán művelitek azt, amit. Inkább csak azért, mert nem az lett, amit akartatok. Csakhogy billentyűzetet nyomkorászni nap mint nap bizonyítandó, hogy Ti már megmondtátok, pusztán ezért tényleg nem  érdemes.

Csaxólok, hogy már megmondtátok. Mások is megmondták. Én is megmondtam. Már meg van mondva, értitek ugye, mire gondolok. Hogy már akkora megmondás történt, hogy nahát. Pipálni lehet, én is már pipáltam, a kellő figyelmeztetéseket megtettük. Csakhát van itt egy kis szerepzavar. Azért az nem valószínű, hogy mindenki hülye, csak Ti vagytok Holdjáró, ugye. Az se valószínű, hogy ne jutott volna el a megfelelő helyekre a mondanivalótok. De, nyugi, eljutott. Megfontolták, végiggondolták, aztán döntöttek úgy ahogy döntöttek. Mert a mi dolgunk az, hogy megmondjuk, az Övék meg az, hogy végiggondolják, és aztán döntsenek. Mert azért más dolgokat is figyelembe kell venniük egy döntésnél mint a mi megmondásainkat.

Csaxólok, hogyha nem lennétek annyira rágyógyulva saját meg nem valósult előírásaitokra, akkor azért fölfedezhetnétek ám pár pozitív jelet. A Simon Ügyet elég jól kezelték, a Szocik hátrahúzódtak, egyenrangúként kezelve a DK-t, meg az Együttet, ezek meg valós tények ám. Jó tudom, most az öngerjesztő csoportos nagyotmondásban már a Gyurcsány is a Meginhibás, meg már a Gordon is lassan Puchlaci lesz szerintetek, de azért ugye valahol tisztában vagytok vele, hogy ez Hülyeség? Hogy finoman fogalmazzak, nem pontosan látom, hogy tulképp mi a célotok ezekkel az önismétlő fikázásokkal. Kezdem azt hinni, hogy nincs ilyenetek, csak beragadt a kuplung, és üresben pörög a motor.

Csaxólok, hogy nincs a placcon egy 35 éves sármos, einsteini intelligenciájú, talpig becsületes abszolút közismert és elfogadott ember, aki be akarna állni az élre. Ha van, szóljatok, de tudtommal nincs. Ha meg nincs alternatíva, akkor a hozott anyagból kéne a legjobbat főzni, nem? Túldiagnosztizálni egy kórképet úgy, hogy nincs rá terápia, elég önköldöknézős sztori, sok értelme nincs. A beteg is megunja ám lassan, ha az orvosa nem tudja meggyógyítani, de legalább minden alkalommal elmondja, hogy ebbe bizony bele tetszik ám halni, ugyetudja.

Csaxólok, hogy önmagatokkal is ellentmondásba kerültetek. Ezerszer elmondjátok, hogy itt ordas bukta lesz, a kérdés már csak az, hogy Fidesz 100 százalékkal, vagy csak 80-nal nyer. Ha viszont ezt komolyan gondoljátok, akkor meg mi a ráknak rugdossátok újra meg újra a halottat? Ha tényleg olyan jól mulattok a Kormányváltás bénaságán, akkor meg mi az az átható düh, ami kiüvölt az írásaitokból? Szóval itt átjön ám, hogy tulképp Ti sem tudjátok mit is akartok mondani. Halotti beszédet nem ildomos ismételgetni, az ugyebár elég kegyeletsértő, mondhatni rossz ízlésre vall. Befolyásolni meg úgysem akarjátok már a történéseket, mert hát kinyilatkoztottátok, hogy ez az egész úgy ahogy van, megreformálhatatlanul, javíthatatlanul szar, eldobandó. Akkor meg minek írtok? De tényleg. Van ezeknek valami céljuk, valami új, friss mondanivalójuk? Kicsit amit műveltek, az mostanra olyan röhincsélős verbálnácizmusnak tűnik. Tudjátok, mikor a fekete egyenruhások együtt fotózkodnak a hullákkal.

Csaxólok, hogy közben ám a terepen tízezernyi aktivista nyüzsög napi 16 órában, a lelkét kitéve, hogy a Fideszt legyőzze. Csaxólok, hogy Ők nem a Puchlacik, meg a Szekeresimik ám, hanem olyan emberek, mint Ti vagy én. Tudjátok, Ők nem korruptak, nem pénzért, hanem hitből kezdik nap mint nap újra a mókuskereket. Meg azért van párszázezer ember, aki úgy gondolja, hogy elszívták a Viktorék eléggé a levegőt az országunkból ahhoz, hogy legalább egy utolsó gesztussal megpróbáljanak legalább egy ellenük szavazással a víz fölé jutni. Csak egy korty levegőért, mielőtt végleg elmerülnek. Ha Ti már úgyis végletesen lefutottnak gondoljátok a meccset, akkor minek nap mint nap lehülyéznetek és legyaláznotok Őket is?

Csaxólok egyébként, hogyha igazatok lesz, akkor úgyis bomlik a Kormányváltás. Lesz három párt, minél nagyobb a bukta, annál komolyabb károkat szenvednek. Ahogy az írásaitokból látom, Nektek viszont egyik sem jó. Mind dögöljön meg, lehetőleg máma még. És jöjjön valami teljesen más, teljesen új. Oké, hajlandó vagyok én bármikor egy jó kis, vagy akár nagyobb forradalomra is, de csak akkor, ha értelmét látom. Vagy legalább azt, hogy az Új Valami az honnan jön. A Hallgatói Hálózat gyakorlatilag szétporlott. Nincs szervezett generációs váltócsapat. Ami van, azt meg Jobbiknak hívják, inkább nem kérem Őket, kösz. A Millát, 4K-t gondolom azért nem tartjátok alternatívának. Ha mégis, akkor sajnos összedől bennem a Rólatok kialakított pozitív összkép. Vagy esetleg LMP? Nane, ugye ez nem komoly? Szóval hamár a Kormányváltás amúgyis hulla, akkor épp ideje lenne megmondanotok, hogy mi a gyógyszer és az hol található. Én, a kisbuta mezeitörpe ilyet nem látok, de hátha Ti igen. Csak nem láttam még ilyesmiről egy sort sem Tőletek.

Csaxólok még arról is, hogy ez a bojkottos dolgotok egy hülyeség. Ez már akkor is az volt, mikor Tamásgazsi múltév tavaszán elmondta. Ez itt nem a Zusa Demokrata Pártja, hogy végtelen szervezettségével valóban esélye legyen otthontartani a teljes szavazóbázisát. Mertha egy politikai erő nem tudja mindet otthontartani, akkor saját magát nyírja ki. A szavazói fele mégiscsak elmegy szavazni, a másik fele meg otthonmarad. Az elment fele épp elég lesz ahhoz, hogy hitelesítse a választási részvételt, az otthonmaradt fele meg ahhoz, hogy Fideszék kiütéses győzelmet arassanak. Ha meg valami eleve kivitelezhetetlen, akkor azt erőlteni nem vall túl nagy észre. Ja, meg még azt is mondom, hogy kívülről kicsit pont olyannak tűntök, mintha a Fidesz fikakampányának lennétek a részei. Tudom, hogy nem azok vagytok, amit a Fidesz tesz, azt megtervezetten, nettó érdekből teszi, Ti meg puszta lelkigyakorlatként. De tudjátok, én az én vagyok, és lehet, hogy a döntő résznek ez mégis úgy jön le, mintha Titeket is megvettek volna a Dartvéderek.

Csaxólok hogy magatokkal basztok ki. Ha télleg orbitális vereség lesz, akkor sem váltok Istenekké, mert más is látta, hogy lehetett volna az ellenzéket jobban is csinálni. Le is írta, el is mondta, elégszer és időben. Csak aztán nem ragadt bele az önismétlésbe. Oszt itt lesztek egy klanya Fidesz kétharmaddal, és pár perc alatt megveszik a fideszek az újságjaitokat, és akkor nem lesz az jó Nektek. Ha meg mégis a Kormányváltás győz, akkor meg ott lesztek nyakig a szarban. Mert egyszerűen akkora hülyét csináltatok magatokból, hogy a Zemberek átugorják az írásaitokat. Mert akkorát tévedtetek, hogy az intellektuális képességeitekről hirtelen elég rossz lesz a közvélekedés. De a legrosszabb az lesz Nektek, ha a Fidesznek épp hogy összejön a kétharmad. Mert akkor forgolódhattok otthon, hogy mi lett volna ha. Tudjátok mire gondolok, ugye? Hogy mi lett volna ha a kampány végéig nem szálltok be a fikakórusba, hanem elfogadjátok, hogy április 6-ig már ez van, ami. És ebben, ennek keretei között megtalálni, amivel jobbá, eredményesebbé tehető. Ha másért nem, hát azért, hogy ne legyen megint ezeknek a Geciknek újra alkotmányozó többsége. Tudjátok, meg is írtátok elégszer, hogy milyen gáz az, hogy percek alatt módosítják az Alaptörvényt, akár egy sarki fűszerárus miatt is.

Szóval csaxólok, hogy most már ez van. A ballib ellenzék mindenképp átépül, ha nem látjátok ennek a jeleit, és a folyamatát, akkor az baj. Ha vesztünk, akkor ez a folyamat fölgyorsul, ha meg nyerünk, akkor megszűntök mérvadó közvéleményformálónak lenni orbitális tévedésetek, és arra alapozott elég visszataszító viselkedésetek miatt. Amit most csináltok, az értelmetlen. Ja, és csaxólok, hogy napról napra hatástalanabb. Látom a fészbukon, ahogy egyre kevésbé idéznek be Titeket, fogy a lájk, mint a Zállat. Viszont lettek új beidézőitek, de azok meg abból a táborból, amit Ti se szerettek annyira. Gondolkodjatok el egy kicsit ezen és próbáljátok fölfogni: saját magatok alatt vágjátok a fát. A siker nem a Tiétek lesz, ha lesz, a kudarc következményeit viszont Ti is elszenveditek. Tudjátok, mindjárt itt van március 15. Mi ott leszünk az Erzsébet Hídnál.

Ti hol lesztek?

32 komment

47-38-11-3-1

08.szabogabor 2014.03.09. 18:01

Ez lesz a végeredmény április 6-án. Kormányváltás-Fidesz-Jobbik-LMP-Resztli. Ezeket tessenek behelyettesíteni a számokhoz. Hogy mire alapozom? Semmire és mindenre. Egyszerűen itt az a pillanat, ami 1998 óta minden kampányban eljött egy órára. Megérzem az eredményt, és még sosem tévedtem.

A Nyolckeres SZDSZ-esek ismerik ezt a speckó adottságomat. Mégis a hosszú évek alatt sokan fogadtak velem a végeredményre. Mindig nyertem. Matekossal, jogásszal, sakkmesterrel, közgazdásszal, mindenféle képességű és képzettségű emberrel szemben. Ha a nyereményemet egy helyre összehordtam volna, tonnaszám foglalnák el a lakásomat a rekesznyi viszkik és pezsgők. De sosem kértem el a nyereményt, mert nem az volt a lényeg.

13 választáson tettem ilyen becsléseket. Mind a tizenháromnál csontra bejött. Százalékos pontossággal. Minden alkalommal kockáztattam, hogy hülyét csinálok magamból egy ilyen ösztönből, hatodik érzékből jövő becsléssel, de egyszer sem tévedtem, ez van. Nyilván nem varázslat a dolog, nem üveggömb, hanem csak egyszerűen egy tudatalatti számolgatás, mérlegelés, ami aztán kidobja egy adott pillanatban a végeredményt. Ha egy kampányban benne vagyok, ebbe pedig most a toll fegyverével igencsak belemerültem, akkor rengeteg inger ér. Képek, szavak, viselkedések, és a sokszorosa annak, amit az agyam tudatosan földolgozni lenne képes.

Nem is erőlködöm ilyesmivel, bár olvasóim nyilván látják, hogy azért a választási matek, és a konkrét kampánypszichológiai, és technikai motívumok sem idegenek tőlem. Szóval ahogy belemerülök egy kampányba, és átveszem annak a belső dinamikáját, az agyam tudattalan része elkezdi szkennelni a történéseket. Fölpörög, elkezd csendben információmorzsákat gyűjteni, elemezgetni. Ilyenkor érzem, hogy megindult a belső lottókeverő, és türelmesen megvárom, hogy mit dob ki a végén.

Van egy pillanat, amikor már átcsap bennem is a valóság a vágyképbe. Rám is hat a kampánypszichózis, emberből vagyok, előbb-utóbb a lelkesedés fölülírhatja az objektivitásomat. De mindig van egy pont, amikor a tudatalatt földolgozott információtömeg objektív számokká érik. Aztán már magam sem teszek további becsléseket, mert azokban már a wishful thinking is megjelenne.

No, lehet hülyézni, bolondozni, bármit tenni, de ezt már megszoktam. Minden egyes ilyen becslésemnél ugyanaz volt a reakció. Honnan tudod, mi támasztja alá, és a többi. Aztán csontra bejött és akkor csönd lett. Aztán a következő aktuális választáson mindig újrakezdődött, mert az nem lehet, hogy a Szabó megint eltalálja. Pedig de. Mindig.

Úgyhogy ismét vállalom a totál lehülyézés ódiumát, azzal a 13 választás alatt kiforrott lelkinyugalommal, amelyik megalapozza, hogy higgyek saját becsléseimben. Nagyjából félórája dobta ki az agyam a fönti adatokat. Most megírom, mert a legjobban én ismerem magamat. Ha ezen most elkezdenék filózni elemző aggyal, akkor nemsokára már más adatokra jutnék. Pedig ez a valós. Ez a mindig telibetaláló érzület.

Nem fogom most ezt az eredménysort szétbontani, mandátumbecsülni. Ez nem a listás eredmény, hanem a bármilyen módon - egyéniben, listán - egy politikai erőre leadott szavazatok összessége. Gondolom a külhoniak miatt a Fidesz listán jobb lesz a 38%-nál, egyéniben meg rosszabb. Mondom, ez egy poolozott adatsor, se országos megoszlás, se semmi. Csak így durr bele.

Egyben mindenkinek választási fogadást ajánlok. Nem anyagi, hanem elvi a tét. Csak tessenek ellenbecsléseket tenni, azokat itt, ehhez a cikkhez hozzáírni, és áll a fogadás. Nem fogom azt mondani, hogy biztosra nem fogadok, mert az hülyeség. Az ember épp hogy abban fogadjon, ami biztos, nemde. Márha nyerni akar.

Szóval akkor mégegyszer: 60%-os részvétel mellett a Kormányváltás 47%-ot, a Fidesz 38%-ot, a Jobbik 11%-ot az LMP 3%-ot, a Resztli mindösszesen 1%-ot szerez. Ez van. Illetve pontosítsunk.

Ez lesz.

76 komment

süti beállítások módosítása