Hogy a Fidesznyik aktivisták valójában hányan vannak, azt már tudjuk. Kevesen. Hogy mennyit érnek ilyen rejtőzködés mellett a közvélemény-kutatások, azt is. Semmit. De hol vannak a Fidesz Szavazói???
Ha abból indulnék ki, hogy a terepen, a standoknál milyen arányban tartózkodnak a Kormányváltás szimpatizánsai és a Fideszéi, akkor arra kéne gondolnom: a Vérnarancsok még a parlamentbe sem jutnak be. Mivel ez nyilván nem így van, ezért aztán itten mostan valami dolog lappang a mélyben. Asszem rájöttem mi. Ciki Fideszesnek lenni.
Kicsit nézzünk ezen állításom mögé. Én a Fidesznyik Falanxot, a Valódi Törzsgárdájukat egymillió főre teszem. Nem többre, de ez majd kiderül, miért. Ez az egymillió is nagyjából három egyenlő táborból áll. Nézzük meg Őket közelebbről. Az első csoport a Megélhetésiek. Túl sok magyarázatot nem igényel. A Fidesznyik eltartottak az önkormányzati képviselőiktől a vállalkozókig. Lehetne ez a tábor nagyobb, de annyira bekoncentrálták a Közgéphez, meg még néhány kevésbé ismert nagyvállalkozáshoz a lenyúlási végeredményt, hogy igazából messze nem jártak annyian jól Orbán regnálásával, mint járhattak volna. Ilyenkor üt vissza a paranoia és a teljes centralizáció. Még a sajátjaikat is csak tenyérből merik etetni, nehogy valami lázadás-féle legyen.
A következő csoport a Szappanoperások. Hívhatnám Őket Rajongóknak is, de valójában inkább a Szappanopera-életérzés mozgatja Őket. Nézik a mesét a szelfmédmenekről, ahogy a parasztlegények legyőzik a világot, mert ez itt tiszta Amerika - amit persze utálnak - ahol a senkiből is lehet valaki. Erősen bátorsághiányos csoport, saját megalkuvásaikat Orbánék falon is átmenő vakmerőségének látszatával fedik el. Ők mennek Rezsigyűlésre, Békaügetésre és bámulják a HírTV-t. Mesevilágban élnek, amit az élet valós körülményei között nehéz lenne fönntartaniuk, ezért kerülik a valósággal való szembesülést. Burkot építettek maguk köré, házioltáruk van Orbánfeszülettel, és zárt közösségi szertartásaik Rezsigyűlés néven. Körmenetük meg az aktuális Békaügetés Bayerzsoca meg Bencsikbandi mögött, aminek mindegy mi éppen a hívószava, mert az lényegtelen.
A harmadik csoport az Antikommunisták. Ugyan sok fogalmuk nincs arról, hogy az mit is jelent, de jól hangzik, és főleg terepet ad belső agressziójuk kiélésére. Nem mindennap kell otthon megverni az asszonyt, ha lehet üvöltve szidni a Gyurcsányt, meg libázni a Bajnait. Többségük párttag volt az Átkosban, és kicsit túlkompenzál. Ugyanakkor tudja, hogy érdekei is a Fideszhez kötik, mert Ők nemhogy elnézik, hanem épp bátorítják az ilyesfajta 180 fokos fordulatokat. Miattuk tartják Pozsgay, meg Szűrös Elvtársakat, és miattuk nem lesznek soha az ügynökakták nyilvánosak.
No, ez a törzsszavazó-bázisa Orbánnak. Egymillió, nem több. Ezek nem elvehetők tőlük, olyan erős érdekek és érzelmek fűzik őket Orbánhoz, amiket semilyen esemény nem tud megingatni. Egy kormányváltás az persze belerondít a dologba, de amíg az nem lesz, addig ezek stabilan Náluk vannak. Akik efölött az egymillió fölött még Náluk találhatóak, az már nem egy egységes csoport.
Egy részük a Kicsi Ígéretek Földjén jár, náluk bejön a Rezsirizsa. Nem akarják túlgondolkodni a világot, nem érdekli Őket, hogy épp elvették Tőle azt, ami az Övé, hogy cserébe visszadják annak egy töredékét ajándékként. Ők a Népbutítás áldozatai. Amúgy nem sok vizet zavarnak, elvannak, nem aktívkodnak, szavaznak, oszt kész. Ne becsüljük túl a számukat, nincsenek többen 200 ezernél.
Az izgalmas rész innen kezdődik. Mindenki más ugyanis, aki efölött az 1,2 millió Fidesz Szavazó fölött van, az már csak Gravitációs Szavazó. A tömegvonzás áldozatai. Olyan emberek, akik félnek a változásoktól. Mindig meg tudják maguknak magyarázni, hogy ami van, az még mindig jobb, mintha még rosszabb jönne. Az egész Fidesz Kampány az Ő megtartásukra irányul. Mert Ők vannak vagy félmillióan. Mivel magukat az Élet Veszteseinek tekintik, ezért legalább a választáson a győztesre akarnak szavazni. A Fidesznyik kampánygépezet épp miattuk mutat föl minden pillanatban elsöprő erőt, ezért hazudnak 100 ezer aktivistát, milliós - senki által nem látott - aláírás-gyűjteményt. Őket kajáltatják minden nap azzal, hogy még mindig jobb a Zorbán, mint bármi más, játszva a változásoktól való félelmükre.
Namost ez az 1,7 millió ember, a Fidesz-tábor, ez nem fog megállni egy standnál sem. Egyénként gyáva, a vitákat kerüli, inkább burokban él, hogy ne kelljen gondolkodnia. Döntő részük egyáltalán nem büszke arra, hogy Fideszes. Ha kérdezik, megmondja, mert azért még a sajátjaitól is fél, de aktivitást tömegesemények együttbégetése kivételével nem vállal. Ugyanis a hátsó agyában érzi, hogy egy téveszmére építi az életét, hogy személyiségének valójában gyávaság és Önbecsapás az alapja. Ezzel meg aztán érthető módon nem szaladgál ki a zavaró külvilágba. Nem büszke arra, Ami, Önmaga is tudja, hogy közösségi szinten Ciki a világnézete.
Hát ezért nincsenek a standoknál Fideszes Szavazók. Vagy csak tömegben, szervezetten, vagy sehol. Nincs igazi átmenet. Csakhát egy kampány, az meg invazív tevékenység ám. Írtam már sokat a pszichológiai motívumairól, az aktivista, a hitére büszke személy szerepéről. És nem lehet úgy fönntartani a nyerés látszatát, hogy a Fidesznyikek elzárkóznak a másik 8 millió honfitársunktól. Kampányfőnökök tudják, hogy a választás mindig a Gangokon és a piacon dől el. Az utolsó hetekben az emberek már csak egymásra hallgatnak, addigra a minden csapból folyó Népbutítás átlépi a tűréshatárt. A bizonytalanok is közvetlen emberi kapcsokon keresztül válnak bizonyossá.
Ha pedig a terepen csak mi vagyunk, ha láthatóan nyitottan és vitaképesen állunk a világ és az ország történéseihez, akkor ennek lecsapódó hatása sokkal több ám, mint amennyinek látszik. Sokkal többen mennek el egy stand mellett, mint ahányan megállnak. De nyomot hagy bennük amit látnak. Sok kicsi nyomot. Amit aztán megbeszél a szomszédjával. Aztán eljutnak addig, hogy hát mégiscsak életszagúbb az, ami a valóságban is érzékelhető, mint az, ami csak képernyőn. És minél inkább előrehalad a kampány, annál fontosabbak lesznek ezek a konyhában, gangon, zöldségesnél, közértben, piacon lefolytatott beszélgetések. Mondom, az utolsó héten már csak ezek számítanak, a média befolyásoló hatása gyakorlatilag elmúlik.
Én ilyen okok miatt mondom, hogy ez a kampány a részünkről jó. Mert Mi vagyunk kinn. Mi látszunk. Mi tűnünk nyitottnak, élőnek, olyannak, mint akik tudják, mit is akarnak. Vérnarancsék meg seholse nincsenek. Várnak otthon, tolják az óra kismutatóját, szeretnének már minél gyorsabban túllenni a dolgon. Mert Ők is látják, hogy a terepen nem léteznek, Ők is érzik a Mi kisugárzásunkat, és nem akarják, hogy a hatása alá kerüljenek.
Ők nem folytatnak a házakban szomszédi-baráti beszélgetéseket. Ők nem vitatkoznak a konyhában, a zöldségesnél, a piacon. Ők el vannak azzal foglalva, hogy valahogy elrejtsék maguk elől a nyilvánvaló tényeket, hogy a Burok, amit maguk köré építettek, kibírja valahogy a választásig. Csakhát 1,7 millió szavazó nem elég egy választás megnyeréséhez. Burok alól, zárt körben, terep és élet nélkül kampányolni, az nem rezeg vissza a Gangon. A közvetett információáramlás hatása minden egyes nappal egyre erősebb lesz. A másodlagos kommunikáció hatása - ez a Gang - mindig erősebb a direkt sulykolásnál. Nem kell itt mást csinálni mint mozogni, élni, látszani, terepezni. Megmutatni, hogy mi büszkék vagyunk arra, amit képviselünk. Hogy minél inkább eljusson a valóság a Gangra.
Hogy Ciki Fideszesnek lenni.
