Ha az Összefogás nyerni akar, de legalább megvédeni az Országot egy újabb Orbán kétharmadtól, akkor el kell kezdeni kampányolni. Mertha a Feri dékástul holnap elmenne szabira, akkor gyakorlatilag megszűnne az ellenzéki mozgás. Na, akkor ezen most változtatni kell, merthogy 50 nap múlva választás lesz.

Egy kampány, az nem technikai cselekvések sorozata. Tömegpszichológiai hadművelet, aminek egyértelmű célja van. Az lehet várakozás-keltés, vagy épp a félelem érzésének tömeges kiváltása. Sokminden más is lehet a cél, de el kell dönteni, mi a fő irány. Mertha nem, akkor a sok egymásnak ellentmondó, de minimum egymást nem erősítő üzenet szépen kioltja egymást. És az egyedi ember fejében inkább zavart kelt, és káoszérzetet okoz, mintsem világos preferenciát adna.

Ha ezt a cikket három évvel ezelőtt írtam volna, akkor tök más lenne a tartalma. De a mostani ellenzéki mozgástér sokkal szűkebb, mint lett volna akkor. Nem lett fölépítve jövőkép, nem volt ellennyomaték az Orbáni Népbutítással szemben. Mert akiknek lett volna eszköze, azok nem tették, aki meg tette volna, azt háttérbe szorították.

De ez itt most nem kesergő és lecsesző írás, az már volt, nem is kevés. Hanem némi segítség, hogy abból, ami van, mit lehet kihozni. Indul ugyanis az aláírásgyűjtés, és nem nagyon tűnik úgy, mintha a házalás valami egységes képet hagyna a meglátogatottakban az Összefogásról.

Most jövőképet, pozitív várakozást kelteni, az már nem megy. Most bonyolult összefüggéseket fölmutatni: az a hajó is már elment. Nem a matek érettségi előtt pár nappal kell elkezdeni megérteni az integrálszámítást. Olyankor már csak a kétismeretlenes egyenletrendszer megoldására kell koncentrálni. Nem a csillagos ötös a cél, hanem a bukás elkerülése.

Most bizony már csak annyit lehet tenni, hogy elmondjuk: mi lenne, ha Orbán marad. Magyarul nem arra fókuszálni, hogy ha Mi lennénk, az miért jó, mert ahhoz késő, hanem arra, hogyha Ezek maradnak, akkor az miért rossz. Gyurcsány ösztönös politikusként ezt érzi, Őt most kiemelhetjük a rendszerből, viszi a hátán az egész kuplerájt, oké. Csakhát egyedül vajmi kevés lesz.

Szóval a többieknek mondom a mondókámat. A kampány akkor sikeres, ha rezonál a népben. Ne tessenek most új témákat naponta bedobni. A Nép most az, ami, a hosszú, szisztematikus Népbutítás megtette a hatását. Per pillanat a szavazók többsége szarik a demokráciára, az alkotmányra, a keleti nyitásra, az atomerőműre. Kialakult egy olyan kép, hogy a politikus az lopcsalhazudik, és mind azt teszi.

Ha olyan dolgokat tetszenek sulykolni, amikben a választó immunis, vagy épp semmi különbséget nem lát a két oldal között, ráadásul ha ezt bonyolultan, szétesetten, sokszólamban teszik, akkor ne lepődjenek meg, ha nem javulnak a közvéleménykutatási adatok.

Per pillanat a szavazók nagyobbik része nagyjából kizárólag a zsebére koncentrál. Ez a Népbutítás következménye, oké, de attól még ez van. És a választás 50 nap múlva lesz, nem 50 hónap múlva. Tessenek pár zsebbevágó sztorit elmondani. Csak párat, nem ezret. Nem bonyolult közgazdasági, geopolitikai összefüggésekbe belekanyarodni, mert az a kutyát nem érdekli.

A lebutított népnek ne okoskodjunk. Tessenek megmondani, hogyha Orbán marad, nem lesz nyugdíj. Elvették a pénzt, és nincs honnan visszatenni. Lehet mondani a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon lenyúlást, meg az öngondoskodás elvének semmibe vételét, csak a kutyát nem érdekli. Illetve párezert embert, de az nem lesz elég holnap.

Tessenek azt mondani, hogy Orbán kilép az EU-ból. Nem lesz pénz az építkezésekre, tehát nem lesz munkahely. Azt mondani, hogy Orbán elüldözi a multikat. És akkor megintcsak nem lesz munkahely. És csak ennyit, nem többet.

A rezsi-rizsa azért hatékony, mert lehajol az egyes forintért. Mert most itt tart a Népünk. A zsebénél. Nem a demokrácia-deficit, a keleti nyitás, nyugati zárás, nem az atomenergia a téma. Az majd lesz a következő években, de most nem. Tessék az ellenkezőjére fordítani a rezsiharcot.

Jó, kevesebb a rezsi. De nem lesz miből kifizetni, mert ha Orbán marad, nem lesz nyugdíj. Jó, kevesebb a rezsi, de ha nincs EU, nincs munkahely, és megintcsak nem lesz miből kifizetni. Igen, csökkent a rezsi, de ha a multikat Orbán elüldözi, akkor nem lesz munkahely, nem lesz miből kifizetni.

Akarnak a Kedves Választók éhenhalni fűtetlen, sötét lakásban? Ahol a kisebb összegű csekk csak gyújtósnak használható, mert fára már nincs pénz? Ha igen, akkor szavazzanak Orbánra. Ha meg nem, akkor szavazzanak az Összefogásra. Nagyjából ennyi. És ezt ismételgetni, igen, papagájkommandóként, mert máshogy ennyi idő alatt, ennyi erőforrással már nem lehet eredményesen kampányolni.

Ja, ez egyszerű, mint a faék, tudom. És nem is teljesen igaz. Ezt is tudom. Ki kell alakítani azt a társadalmat, azt a politikát, amelyik már a valóságot, és annak bonyolult összefüggéseit is képes megérteni, és megértetni. Majd a következő években, mert a következő hetek erre elégtelenek.

Elefántra nem sörétes puskával lövünk. A sok pici golyócska simán lepattog a rémvastag bőréről, inkább csak jól megcsiklandozza a modern kori dínót. De ha ugyanazt a nyersanyagmennyiséget egy darab golyóba öntjük, na az végzetes lehet. Jól célozni, bummmm. Máshogy nem fog menni. Már nem.

Idő van.