Semmi különös nem történt. Épp csak az MSZP második emberéről derült ki, hogy ismeretlen eredetű negyedmilliárd forint parkol a garázsban. A szalonban a zenészek visszatérnek hangszereikhez, a nagyestélyiben feszítő hölgyek kérnek egy újabb Martinit - jéggel -, a szmokingos urak meg rágyújtanak egy újabb szivarra. Ettől már nem lesz súlyosabb a füstszag.
Ki az, aki komolyan gondolja, hogy az MSZP nem korrupt? Na, erről van szó. Ki az, aki úgy gondolja, hogy ez itt valami elszigetelt eset? Naugye. Ki az, aki azt reméli, hogy nem lesz ez még jobban is kifejtve a Fidesznyik sajtógépezet által? Tán néhány csőlátnok. Ki az, akinek kell még újabb állas, miközben már a padlóra küldték? Nagyjából az előző színvonalú bérvakok.
Kurvával hálni egyrészt hálás dolog, merthát profi, csakhát benne van némi kockázat is. A lelepleződés, a fertőzés, meg még pár ilyen. Úgyhogy lehet széttárni a kezeket, és azt mondani, hogy hát ki gondolt erre, csak nem hiteles. Az MSZP az, ami. A vele való összebútorozás ezzel jár.
A vágykergetők most kicsit zavarban vannak. Egyrészről mondogatják, hogy várjuk meg, mi a valóság. Naja, azt már Simon Elnökhelyettes a sajtótól való menekülésével, meg az MSZP az elhatárolódó nyilakozatával szépen beismerte. Másrészről meg azt szeretnék hinni, hogy Simon kirúgásával a történet letudva, túlvagyunk a jéghegyen, kicsit megkoccantunk, de biztos nem lesz másik. Ez a két védekező állítás persze önmagában is ellentmondásos, merthát vagy elhiszem, hogy Simon ártatlan, dehát akkor meg haragudnom kéne az MSZP-re hogy minek akarja kirúgni szegényt, vagy támogatom a Szocik "öntisztulását", de azzal meg elismerem Simon vétkességét. De nem baj, a vágykergetők ilyen logikai ellentmondásokon nem akadnak fönn.
Ők szeretnek a messzi Északon teljes gőzzel haladni, és látomásnak minősíteni a távolban egyre számosabban föltűnő fehér pontocskákat. Teljes gőzzel előre, azok nem jéghegyek, aki meg azt mondja, hogy de, nagyon is, na az meg ne menjen az árbockosárba, mert csak feszültséget kelt. Érthető álláspont, a strucc is boldog, amíg meg nem jön a leopárd. De addig boldog, tényleg. A többire meg aztán már úgysem fog emlékezni.
Mellesleg az Összefogásnak, már kampányolás szempontjából ezzel vége. Nem a Fidesznyikek kampányolnak ugyanis a tiszta kezek ígéretével, hanem az Összefogás. Innentől aztán ezt már kicsit nehéz lesz. Tulajdonképpen mi is akkor mostantól az a nagy különbség, ami miatt a Népnek tömött sorokban kéne kiszavazni a Zorbánékat?
Jó, persze, a cizelláltabb gondolkodásúak tudják, hogy az MSZP kisebb léptékben lop, mint a Fidesz. És legalább szégyelli is magát ettől kicsit. Már néha. Most például elpirultak, szép dolog. Olyan emberi. Csakhát a Nép, az istenadta, ezt a komplexitást meg pont leszarja. Neki már a tízmillió is értelmezhetetlen fogalom. Onnan, ahonnan az átlagember nézi, már nincs különbség 250 millió és 250 milliárd között. Mindkettő sok. Elképzelhetetlenül sok.
Éshát ugyebár a mutyit nem egy mezei szoci csinálta. Ha ilyesmi lett volna, akkor megállna az a védekezés, hogy egyedi eset. Hanem a Párt második embere, a megújulás egyik nagyhatalmú és közismert arca. Olyan a szitu, mintha a Fideszben Kövérlacát kapták volna el. Az bizony ráég magára a pártra is. Ott, ahol egy csúcsvezető lop, ott a beosztottak is lopnak. Ezt még a Zátlagmagyar is tudja.
Szóval szépen zenésíteni fogják ezt Fidesznyikék, a kampány tematikája kormányoldalról adott, az Összefogás tematikája elsüllyedt. Tegnap meg kijött egy friss Medián-kutatás. Eddig egy darab szavazatot nem hozott az összefogás az azt alkotó pártok eredeti népszerűségének együttes összegéhez képest. Magyarul a bizonytalanok - akikből minimum 800 ezer kell a Fidesz legyőzéséhez - nem épp ilyen ellenzéki csapatra várnak. Mesteratty nemigen mozgatja be a fantáziát. Mint az tudható volt.
Na, akkor most kéne némi kármentés. A Titanic gőzerővel robog északra, el akarja hozni a Kék Szalagot. A barométer furcsa értékeket jelez, a hőmérséklet váratlanul gyorsan esik, és hiába cserélgetik a matrózokat a figyelőposztokon, csak nem hajlandók nem látni azokat a fránya fehér foltokat a távolban. Illetve hát egyre közelebb.
Na ilyenkor célszerű kimenni a csónakfedélzetre kicsit, és benézni a ponyvák alá. Számolgatni, tervezgetni. Hogy vajon hogy is működnek a mentőcsónakok. Mennyi van belőlük. Hány férőhellyel. Meg be kell tárazni meleg, lehetőleg vízhatlan ruhát, esetleg némi lámpást, kétszersültet, meg iránytűt. Hideg van a vízen, 1 méterrel a tengerszint fölött. Ott már nem lesz fűtött szalon.
A Titanic tovább robog. Mi már tudjuk, mi történt vele. Ők még nem tudják. De az okosabbja megérezte. És elérte a mentőcsónakot. És aztán folytathatta tovább a saját életét.
Mert életben maradt.
