JóVáros Blog

És ki is tárta. És oly nagyon kitárta, hogy arra a Lendvay utca Kubatovostól Kocsis Mátéstól rögtön megtermékenyítőleg is hatott. Ja persze a TÁRKI most megjelent "közvélemény-kutatásáról" beszélek, melynek egy hónappal ezelőtti verzióját már akkor tollbamondásnak neveztem.

De ez most már annál is rosszabb. A valaha piackutató cégként bejegyzett TÁRKI mostanra nem más, mint a Fidesz által futtatott média-örömlány, amely a valóságtól és az objektivitástól éppoly távolra került, mint bármi, amihez a Vérnarancsok hozzányúlnak. Az új adatsorba ezúttal már részleteiben bele sem megyek, nem érdemes rá, meg korábban ezt már több adatsorral kapcsolatban úgyis megtettem. Csak a lényegére koncentrálok, azt se írom túl. Mert minek.

A lényeg pedig annyi, hogy mi már nem is vagyunk, kedves Kormányváltó Kollégák. Az egy tévedés, hogy én ezt most itt írom, és az is, hogy ezt Te, Kedves Olvasóm itt olvasod. Mi ugyanis nem vagyunk. A lakossági fórumok csillárokon is lógó embertömegei sincsenek, a standoké se. Azt mi csak úgy látjuk, de most végre a TÁR(d)KI felnyitotta a szemünket. Szerintük ugyanis a Kormányváltás szavazói annál kevesebben vannak, minél többnek látszanak, és ha még menne egy hónapig a kampány, akkor el is fogynánk, de csontra.

Pár hete volt egy sajtóhír, hogy a TÁR(d)KI-tól a Fidesznyikek visszavettek egy kormányzati megbízást. Gondolom a zsarolás, mint olyan szintén nem újkeletű Narancsfegyver, csakhát van aki nem hajlik. Vannak akik meg oly mértékben, hogy az már nem hajlás, hanem teljes lefekvés. Nos ez utóbbi a TÁR(d)KI. Csakhát annyira körbe akarták nyalni a Gazdi talpát, hogy kicsit túlzásba is vitték. Kevesebb hazugság néha több, innentől az Ő adatsoraikat röviden így nevezném: médiahack.

Csak pár dolog. Tudjuk azt, épp a közvéleménykutatóktól, hogy rettenetes arányú a rejtőzködés. Minden 5 megszólított emberből csak egy hajlandó egyáltalán válaszolni, ez pedig nemcsak torzítja az eredményeket, de egyenesen értelmetlenné, és értelmezhetetlenné tesz bármely politikai jellegű közkutatást. Na, erre most TÁR(d)KI-ék gyorsan villantottak egyet: Nekik bezzeg csaknem mindenki megáll, és válaszol. De legalábbis több mint a megállítottak fele. Háthogyne. Az egyedi, retorziótól félő ember majd pont a Vérnarancs bérkutatók egyikének fog különösen szívesen megállni, hogy végre elmondhassa a véleményét. Ugye, hiteles?

Szóval majd ha megint összehívnak a közvéleménykutatók egy újabb konferenciát, hogy megbeszéljék, mi is a teendő akkor, ha a korábbi módszertanuk a félelemből eredő rejtőzködés miatt kidobandó, és valamit ki kéne találni helyette, akkor valszeg még a többi cég is körberöhögi majd a mi kis politikai prostituáltunkat. Ezzel együtt persze azt javaslom, hogy kevés figyelmet szenteljünk általában is a politikai közvéleménykutatásoknak, mert módszertanuk a rejtőzködés miatt egyszerűen oly mértékben avult el, mitha valaki biciklivel indulna a Monacói Forma-1 Nagydíjon.

Az meg még külön élvezetet okozott, hogy azt olvashattam: csak a Kormányváltás szavazótábora kezdett el csökkenni, mindenki másé változatlan. Na ilyet se látott még a világ. Hogy mindenki kampányol, de az valójában senkit sem érint, se pozitívan, se negatívan, csak épp egy Versenyzőt, de azt aztán nagyon. Mondom, lelki szemeim előtt tovább folytattam TÁR(d)KI-ék trendjét, és arra kellett jutnom, hogy még szerencse, hogy április hatodikán meglesz a választás, mert ha egy héttel később lenne, már nem is lenne olyan, hogy Kormányváltás. Mert megszűnünk létezni, szerintük.

Najó, ennél többet ez a történet nem érdemel. Kedves TÁR(d)KI amúgysem létező hitelességedre oly mértékű csapást mértél, mintha bekapcsoltad volna az Önmegsemmisítő Gombot. Nálatok már nem arról van szó, hogy van az a pénz, amiért korpásodni kezd a hajatok, hanem arról, hogy ki sem látszotok a korpa közül. Tán ezért tudtak Titeket megenni a disznók, ugyebár. Valaha többen közületek szereztek szociológusi diplomát, és dolgoztatok is abban a műfajban. Javaslom, adjátok is vissza, és töröljétek az önéletrajzotokból az arra vonatkozó részt. Utóbbi időben végzett tevékenységetek ugyanis már erősen gyanússá teszi, hogy Ti megvehetők vagytok. Ugyanis ha ennyire képesek vagytok némi megrendelésért csontig behajolni, és kitárni, akkor ez már jellemhiba. És akkorbiz ilyenek voltatok Ti mindig, csak tán nem ennyire feltűnően. Ja, új nevetek szerzői jogdíjára nem tartok igényt, ingyen adom, használjátok egészséggel, mert sokkal jobban lefedi valós tevékenységeteket, mint a korábbi. További élvezetes munkát, és lefekvéseket Neked, Kedves piackutató.

TÁR(d)KI.

Kedves bojkottálók, otthonmaradók, cizellált közírók, filozófusok, meg a többi fotelforradalmár: hülyeséget csináltok. Jó lenne fölébredni, de büdösgyorsan, mielőtt Orbán egy friss kétharmaddal a birtokában kilép az EU-ból, a NATO-ból, és a Kelet marhafüggetlen Antisvájcává nyilvánít minket.

Én megértem persze a pubertáskori dacreakciókat, csakhát fel kéne nőni hirtelen. Ha nem értitek, hogy mire szolgálnak Orbán keleti tévútjai, akkor erősen csalódnom kell szellemi képességeitekben. Kína, Orosz, Szaúd-Arábia. Kétes körülmények közötti halálesetek. Paks 3000 milliárd, zsebszerződéssel. Aranyoskáim, tessenek ledobni a szemellenzőt, mert itt egy Fidesz kétharmad az Bizánci és nem Római Világrendet hoz.

Jó lenne, ha leszakadnátok a monitor meg billentyűzet kétdimenziós világáról, és legalább beszereznétek egy Földgömböt, hogy háromdimenzióban is gondolkozni kezdjetek. Meg kicsit  lapozzátok végig a történelemkönyvet is, ha kérhetem. Igen, még mindig mi vagyunk a Kelet és a Nyugat közötti érzékeny ütközőzónában. Igen, ezerévig is ott voltunk, és igencsak kritikus volt már párszor a puszta nemzetmegmaradás is emiatt.

Orbán, ha lesz megint egy kétharmada, irányt fog váltani. Azt gondoljátok, hogy okosabbak vagytok az Orosz stratégiai tervezőknél, vagy épp a világot lassan ledömpingelő Kína külpolitikusainál, vagy a világ ismert kőolajkészletének nagyjából negyedén ülő Szaúdiak csendes hatalmi potenciáljánál? Ha ezt hiszitek, tévedtek. Tudtátok, miről is cseveg Orbán Putyinnal? Fenét tudtátok. Előhúzott a zsebéből egy 3000 milliárdos cehhet, levágta az asztalra és kész, szevasztok, elfogadva. Tudjátok, miről egyezkedett Kínával? Nem, azt sem tudjátok. Vagy épp mi keresnivalója volt másfél héttel a választások előtt az emberi jogi paradicsomban, Szaúd-Arábiában? Fingotok sincs. Az persze nem baj, de legalább némi képzelőerőre tegyetek akkor szert ízibe, mertha azt hiszitek, hogy ezek csak kellemes pofavizitek voltak, akkor későn fogtok fölébredni.

Ez fölkészülés, mégpedig viharos sebességű fölkészülés. Aminek a sebességét épp a közelgő választás indokolja. Le kell pacsizni néhány dolgot, hogy egy új kétharmad birtokában azonnal lehessen cselekedni. Lépjétek át kicsit a saját árnyékotokat. Itt új világpolitika van, kezitcsókolom, a Kelet újra megindult. Kína gazdasági ereje, a ruszki nyersanyagbázissal és katonai erővel, Szaúd-Arábia a kőolajával, meg a NATO számára nélkülözhetetlen geostratégiai elhelyezkedésével, meg az iszlám katonai szárnyának egész arab világban nyilvánvaló erősödésével. Barátaim, Orbán épp lóváltásra készül, ha nem vennétek észre.

Ti itt azon cöcögtök, hogy a választási pálya erősen jobbra lejt, meghogy meg kell várni, míg a nép föllázad, ezért aztán hagyni kell Orbánékat saját dugájukba dőlni. Jó, és azt hiszitek, hogy Ő erre nem gondolt? Azt hiszitek, hogy Ő nem tudja, hogy hosszabb távon ez a félfeudális államberendezkedés mind erkölcsileg, mind gazdaságilag összeomlik? Hát tényleg mindenkinél okosabbnak hiszitek magatokat? Nem, Barátaim, pontosan tudja. És mivel egyetlen politikai stratégiája a Hatalom megszerzése és megtartása, ezért ellenlépéseket tesz.

Nyugatos Világrendben a hatalmát nem tudja megtartani, mert a társadalmi-gazdasági válság bedönti majd Orbánisztánt. Naja, csak arról elfelejtkeztek, Ti nagy Nyugatosok, hogy Orbánnak mindegy, hogy Kelet vagy Nyugat, csak Nektek nem. És bizony Viktorunk szépen megtárgyalta a hátsószobákban, hogy jó ideig féláron kapjuk a gázt a ruszkitól, az olajat a szaúdiaktól, csak úgy rezsicsökkentésileg, Kínától meg megkapjuk az EU-kilépés miatt elvesző fejlesztési források kárpótlását. Mert tudjátok, ez geostratégiailag nekik aprópénz. Bázist teremtenek a Nyugat belső szélén, hídfőállást, ha úgy tetszik. Országaik erejéhez képest aprópénzért.

Mikor már az Egyesült Államok is Új Hidegháborúra készül, akkor csak Ti nem veszitek észre mi zajlik. Tudjátok, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. A jószándékotokban nem is kételkedem, de a józan eszetekben nagyon is. Mit fogtok csinálni Nagyeszűek, ha április 10-én megalakul az Új Parlament és Alkotmányba foglalja kétharmaddal, hogy Semleges Ország vagyunk, nem lehetünk semilyen katonai szövetség tagja? Ugyancsak elfogadja az EU-ból való azonnali kilépést, egylendületből, ahogy szokott lenni. Na, mi lesz akkor? Megyünk az utcára? Egy kétharmados választási vereség után pár perccel? Én megyek, azzal nem lesz gond, de szerintetek hányan leszünk?

Mit tesztek, ha lekapcsolják az internetet? Hová fogjátok küldeni a segélykiáltásotokat ha egyszercsak értetek mennek, és még a mobilotok sem működik? Mi lesz, ha rosszullesztek a rendőrkocsiban? Ha Orbánék kétharmadot szereznek minden döntést meghozhatnak, mert az legitim lesz. Jobbra lejtő választási pálya ide, nyugati sajtóvisszhangok oda: nem lesz senkinek joga beleavatkozni az Országunk történéseibe, mert választáson nyernek, nem hógolyózásban. A Nép meg annyit fog látni, hogy ezek vannak többen. Mert mivel nem érti nagy része a politikát, ezért marad otthon, passzivitásban, megeszi simán, hogy Orbánék kétmillió szavazója, az valójában a kétharmad, és akkor ez van.

Legitim választásokon szerezhetnek legitim kétharmadot, és azon az alapon legitimen hozhatnak bármilyen döntést bármiről. És megyünk Bizáncba. És nem lesz, aki az utcára menjen, és nem lesz, aki beavatkozzon. Putyin fetrengve röhög majd Rajtatok, Orbánt megbüfizteti és ad Neki pár jutalomfalatot. Mi itt mindig a Nyugat helyőrsége voltunk. Most is azok vagyunk. De épp a vár vezetése meg kívánja nyitni a kapukat a töröknek. Ti meg békésen pöfékeltek a piactér sarkában, ahelyett hogy már rég a kovácsműhelyben izzadnátok a fegyverek kikalapálásán. Nem lesz második esély, fogjátok már föl. Most, vagy egy jóidejeig soha. Nézzetek a Földgömbre és aztán önmagatokba. Irány a kovácsműhely.

Amíg lobog a tűz.

Folytatom a Férfias Játékokat. Aki nem olvasta az első részt, az pótolja a kiemelt linken, mert különben nem fogja mélységében érteni, amiket írok. A leírtak személyes tapasztalatokon, átélt eseményeken, sokfelől megszerzett és lehetőségeim határa között összerendezett információtömegen alapulnak.

Nem hiszem, hogy nagyon sokan fölfigyeltek volna rá, de Lázár János a 2006-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányzás alatt a Parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának Elnöke volt. Ebben a pozíciójában kezdte kiépíteni azokat a rendőri, titkosszolgai kapcsolatokat, amikről a későbbiekben szó lesz. Ezidőtájt a legfőbb ellenlábas, aki akkor még nem volt az, Pintér Sándor épp civil volt. Mint az első részben leírtam, a Pintér az Pintér. A rendőri vezetők legnagyobb része akkor is Őt tartja a Nagyfőnöknek, mikor épp nincs formális pozícióban.

Lázár egy amorális lény, gondolom ez az idők folyamán kiderült. Azt a négyévet, amíg ellenzéki létére a Rendészeti Bizottságot vezette ügyesen használta föl. Kapcsolatokat teremtett a legfölső rendőri vezetésig. Az általam ismert legmagasabb kapcsolata Fülöp Valter volt. Fiatal, tehetséges rendőrtiszt villámgyors karrierrel, szociológiailag nem a régivágású idősebb tisztigárda embere. Ha a fényképet megnézi az Olvasó, önmagáért beszél: nem egyenruha, nem feszes tartás, laza, magabiztos. 2007-ig minden kormány alatt töretlenül ível fölfelé a karrierje a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, majd 2007-ban a XII. kerület rendőrkapitánya lesz. Azé a XII. kerületé, amelynek polgármesterét Pokorni Zoltánnak hívják, és a Fideszes polgármester-lobbi egyik legbefolyásosabb tagja Kósa Lajos és Rogán Antal mellett. És persze az akkor már helyi üzleti és politikai hátországát Hódmezővásárhely polgármestereként fölépítő Lázár is gyorsan ebben a Klubban találja magát.

Ezek a Fiúk összejárnak, Kocsis Máté ebben az időben épp az én korábbi javaslataimnak megfeleően Csécsei Béla SZDSZ-es polgármester döntése következtében már a Nyolcker Alpolgármestere, és jóbarátom. Erről a Fideszes Klubról Kocsis beszélt nekem sokszor, mert mint fiatal titánt Őt is néha meghívták ezekre az összejövetelekre. Ez a Klub nem fordult soha a nyilvánossághoz, csak volt, és olyannyira nem szerette volna, hogy léte kitudódjon, hogy hétvégi összejöveteleiket többnyire Erdélyben tartották, Orbán figyelmétől távol. Az egyik ilyenen Kocsis Máté is jelenvolt, mesélt is eleget erről.

De vissza a rendőrökhöz. Itt fedezték föl maguknak a Polgármesterfiúk Fülöp Valtert, aki szociológiailag sokkal inkább hozzájuk tartozott, mint a Pintér vonalhoz. Pokorni kerületének Rendőrkapitánya, ideális pozíció, hogy a megfelelő helyzetbe hozhassák egy rendőrségi ellenerő kiépítésére Pintér Főtisztjeivel szemben egy választási győzelem esetén. Magam azt gondolom, hogy Lázár már a Polgármesterklubban is kettősügynök volt. Épp azért lehetett Orbán gyorsan futtatott kegyeltje, mert jelentett Neki minden olyan mozgolódást, mely Viktor teljhatalmát alááshatta volna. És azt is gondolom, hogy Lázár Rendészeti Bizottsági Elnöki pozíciója valójában arra irányult, hogy a Fidesz választási győzelme esetén 2010-ben elfoglalhassa a Belügyminiszteri posztot.

A választási győzelem meg is lett, csakhát ahogy mesélik, Pintér besétált a Viktorhoz, és a maga sokattudó és sokatmondó módján bejelentette igényét a tárcára, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, meg is kapta ízibe. A hűséges Lázárnak, Orbán besúgójának persze gyorsan találtak helyettesítő posztot: Parlamenti Frakcióvezető lett. Neki való hely, ha már az erőszakszervezeteket nem felügyelheti, akkor teheti ezt a Fidesz hatalmas parlamenti képviselőcsoportjával. De Lázár hosszú távra tervez. Attól még, hogy a Belügyminiszterséget Pintérrel szemben elbukta, nem mondott le a rendészet fölötti autoritásának kiterjesztéséről. Létérdekévé vált, hogy bizalmi emberével töltesse be a korábban általa birtokolt Rendészeti Bizottságelnöki Posztot. Ő javasolta Kocsis Mátét Orbánnak erre a pozícióra. De mivel akkor még, frissen a 2010-es választások után Kocsis nem volt pártkatona, ezért maga Viktor közölte a Kocsissal, hogy Ő lett kijelölve a Bizottsági Elnöki posztra.

Namost ezt csak úgy az ülésteremben megállva egy percre közölte a Nagyúr az akkor még icipici Mátékával, és várta a válaszát. Persze a válasz egy azonnali parancsértettem volt. Aztán Kocsis az első pillanatban, ahogy tehette, kiszaladt az ülésteremből, és hívott engem, hogy baj van, bepottyantották ütközőnek a Pintér meg a Lázár közé, még aznap üljünk össze közös kocsmánkban, a Vaskapuban, és beszéljük meg, hogy lehetne ezt az egészet megúszni. Merthát mikor hegyek mennek egymásnak, akkor nem jó a rossz oldalon legelészni, nemdebár. A szokásos éjszakába nyúló, négyszemközti megbeszélés volt, mert akkor ez nekünk marha rosszul jött. Évek óta tartó politikai szövetségünk ugyanis nem arra irányult, hogy Ő a Fideszben csináljon pártkarriert, hanem arra, hogy a Nyolcker polgármestereként teremtsen magának olyan puvoárt, mint Pokorni, vagy Kósa, akik már nem kapnak pártutasítást, mert megvan a saját hátországuk helyben.

Szóval a Kocsis ilyetén bepottyantása a semmiből a Lázár még ki sem hűlt Bizottságelnöki székébe, na ez marha rosszul jött. Sokórányi megbeszéléssel odáig jutottunk, hogy a létező legpasszívabb bizottságelnöki magatartást kell tanúsítania, és maradunk az eredeti célnál: Fideszt, Parlamentet csak megúszni, és a Nyolckerre koncentrálni. Maradjon ki lehetőleg a Pintér-Lázár Balhékból, ne vállaljon üzenetközvetítést, és ami a legfontosabb: ha kirobban egy konkrét, elkerülhetetlen csata, akkor álljon a Pintér mellé. Elvi, és gyakorlati okokból is. Mindkettő sík egyirányba ment: a Pintér az nem Fidesznyik, hanem Pintér. És ha mi azt akarjuk, hogy Kocsis Máté pedig mielőbb önmaga jogán váljon Polgármesterré, és ha döntésre kerül a sor, akkor a polgármesterséget és ne a Fideszt válassza, akkor értelemszerűen nem kötődhet be a nettófideszes Lázárhoz.

Közben pedig Lázár a háttérben intézkedett: Fülöp Valter rendőrezredes a kerületi kapitányi székből azonnali hatállyal bepottyant a Budapesti Rendőrfőkapitányság második legmagasabb pozíciójába: Ő lett a Főkapitány bűnügyi helyettese, minden bűncselekmények és nyomozások csaknem teljhatalmú ura. Pintér kinevezte a saját emberét, Tóth Tamást Budapest Rendőrfőkapitányának, és innentől a Rendőrháború minden fronton megkezdődött. Ezzel elértünk a Fidesz kormányzás indulásáig, tisztáztuk a Főszereplőket. Pintér Belügyminiszter kontra Lázár Fidesz Frakcióvezető. Kocsis Máté Bizottságelnök az ütközőponton, Tóth Tamás, Pintér jobbkeze Budapest Rendőrfőkapitányaként és Fülöp Valter, Lázár jobbkeze pedig az Ő kulcspozícióban lévő és kulcsterületet vivő helyetteseként. A színpad kész, a cselekmény indul.

A következő részben.

FOLYTATÁS!!!

A Lázár-Pintér Háború egyik leglátványosabb ütközete, nem is akármilyen méretű, a Fidesz kormányzásának elején kirobbant. Megvárták még az őszi önkormányzati választást, és aztán durrbele. Biztosan emlékeznek az Olvasók a Rendvédelmisek nagy tüntetéseire, mikor rendőr állt rendőrrel szemben az utcán, tűzoltók hozták helyre a tűzoltók által megnyitott utcai tűzcsapokat, meg az egész Nagy Balhéra. Ennek az alapja annyi volt, hogy a Fidesz Parlamenti Frakciója beleállt a Rendvédelmisek korkedvezményes nyugdíjának elvételébe. Akkor ezt költségvetési okokkal magyarázták, de a hátteret ismerőknek már akkor is kilógott a lóláb. Ami meg azóta költségvetési ügyekben 4 év alatt zajlott, az meg még a legnaivabbaknak is megmutatta: arra van pénz, amire akarják, arra meg nincs, amire nem.

Tán elsiklott fölötte a Kedves Olvasó, ezért elmondom mégegyszer, mert fontos: a Fidesz Parlamenti Frakciójából jött az indítvány. Nem a Belügyminisztériumból, Pintértől és nem Orbántól, a Miniszterelnökségről. hanem Lázártól. Honnan tudom? Kocsis Máté Rendészeti Bizottsági Elnöktől. Ugyanis azonnal ütközőzónába került. Ha Pintér, mint Belügyér hagyja az összes rendvédelmi dolgozó ilyen szerzett jogait kinyiffantani, akkor az amúgy a befolyása alatt lévő ágazatban a hatalma megrendül. És ez volt a valódi cél. Okos, bár gátlástalan húzás. Egy egész szektort lecsapni, azért cserébe, hogy a Belügy előbb-utóbb Lázáré lehessen: tipikusan az a teljesen amorális magatartás, amit Lázártól megszoktunk.

Pintér rettenetesen nehéz helyzetbe került. Nem mehetett szembe a Fidesz Frakcióval, mert parlamenti minimálháttér nélkül tarthatatlan helyzetbe kerül, Orbán meg az ügyben hátradőlt, és kivárt. Leköteleződött Lázárnak addigi háttérjátszmái miatt, éshát Pintér elfoglalta a belügyminiszterséget, Lázár ekként jogosult volt egy kis bónuszra kárpótlásként. Viktor meg nagy egyensúlyozóművész, kedveli az oszd meg és uralkodj elvét és gyakorlatát, de gondolom ezzel nem mondtam újdonságot. Mindig egyszerre futtat két egymást gyűlölő riválist egy adott hatalmi szegmensben, hadd irtsák csak egymást, és így soha nincs a saját széke veszélyben, mert mindenki a Másikkal és nem Vele van elfoglalva. És a Rendvédelmisek korengedményes nyugdíjának elvétele olyan ügy volt, amiben nem foglalt állást.

Nálam az Ügy úgy jelentkezett, hogy Kocsissal próbáltuk kitalálni, hogy ússzuk meg úgy a dolgot, hogy Neki ne kelljen egyikkel se szembefordulni. Lázár politikai versenytársa a Fidesz Frakcióban a Rogán, így Őt lehetett mozgósítani, hogy támadja hátba Lázárt, gyengítendő a Pintérre, és ekként a kettejük között ütközőponton lévő Kocsisra nehezedő nyomást. Ott üldögéltünk Kocsis konyhájában a Baross utcában és szívtuk egyik cigit a másik után. Lehetett volna kompromisszumot kötni, mert még racionális is lett volna. Valóban voltak túlzásba vitt korengedményes nyugdíjak, bőséggel ritkítani lehetett volna azokon, de az általános rendszert teljesen megszüntetni: ez indokolhatatlan volt. És persze az összes rendvédelmis szakszervezet közben már Kocsist csesztette, mint Parlamenti Bizottságelnököt. A Szakszervezetek is belementek volna egy józan középutas verzióba, Pintér is elfogadta volna, Kocsis tehát ebbe az irányba ment.

Csakhogy Lázár nem akart kompromisszumot. Ráhörgött Kocsisra, hogy tudja a dolgát, nem azért foglalhatta el a Lázár által még melegen átadott bizottságelnöki széket, hogy azt komolyan is vegye. Tessék a Frakció akaratát képviselni, vagy egyszerre lesz kirúgva a bizottságelnöki és a szintén Lázártól megkapott Frakcióvezető-helyettesi székből. És ez volt az az első pillanat, amikor Kocsis stratégiai kérdésben nem hallgatott rám. Én ugyanis azt mondtam Neki, hogy ennél jobb nem is történhet vele. Visszaáll az eredeti szitu, lesz belőle mezei parlamenti képviselő, megszabadul a pártpozícióktól, kikerül a Lázár-Pintér Háborúból. Úgyhogy csak rúgassa ki magát a fontos posztokról, és térjünk vissza a Nyolcker Ügyeire. De nem, tán hiúságból, tán mert vérszemet kapott: behódolt Lázárnak, és saját kompromisszumos, a Szakszervezetek és Pintér által is elfogadható javaslatát visszavonta. Hiba volt. Ha úgy tetszik ez volt az Ősbűn.

Végtelen cinikus Lázár akcióval a törvény elfogadva, és Pintér odadobva a saját ágazatának: nesze, nyugtasd meg Őket, magyarázd el Nekik, hogy ez van. És nagyon kemény Csapda is. Hiszen ha Pintér elveszti a törvény betartatásával a hatalmi hátterét jelentő rendvédelmi szervezeteket, akkor már csak idő kérdése, és Lázár elfoglalhatja a kiszemelt Belügyi tárcát. Ha meg nem megy bele a partiba, és lemond, akkor ugyanaz a helyzet. Ha pedig nem hajtja végre a törvényt, szabotál, szervezkedik, akkor meg Orbán kap szabat kezet Pintér eltávolítására. Szóval Pintér élete legnehezebb feladata elé került. Biztos emlékeznek az Olvasók, mikor kiment a rendvédelmis tüntetők közé. Elmagyarázni, megértetni azt, amivel maga sem értett egyet.

A rendvédelmisek kemény emberek többnyire, szeretik a bátorságot. Így az a gesztus valójában egy tovaterjedő Túlélési Gyakorlat első akciója volt. Valszeg Pintér helyében mindenki lemondott volna egy ilyen helyzetben. De sokadszor mondom: Pintér az Pintér. Beleállt az ütközetbe, és ezernyi szálon sikerült is az idő folyamán megértetnie az ágazat nagyobb részével, hogy lassan majd helyrehozza a most elszenvedett károkat, csak most nem tehet semmit. És elfogadták. Üvöltve, dübörögve, amire minden okuk meg is volt, de végül Pintér viszonylag kis károkkal megúszta a dolgot. Ha ez nem így történik, a Belügyminisztert már régóta Lázárnak hívnák, és bizony megtapasztalta volna az ország, hogy az mit jelent.

Na, innen folytatom majd tovább.

Nektek annyi Zöldnarancs Felebarátaim, akik páran még Schiffer András körül politikusnak tűnő biomasszaként túléltetek mostanáig. Ami az elmúlt két napban Rólatok kiderült, az bőven elég ahhoz, hogy a bizonytalan szavazók Titeket leírjanak. És nem a szavazólapra.

Schiffer András nevű Vezéretek kérdéseket kapott Tőlem, melyekre válaszolhatott volna. Ám válaszainak hiánya annak tükrében, hogy kérdéseimet pontosan ismerte: éppoly sokatmondó, mintha lett volna bátorsága a nyilvánosság előtt is megnyilatkozni. Mivel ezt még azzal is megtetézte, hogy egy háromfős beszélgetés résztvevői közül utólag önmagát kiretusálta - Sztálin vezette be a történelemhamisítás ilyetén módszerét, és azóta is csak bolsevikok alkalmazzák -, így aztán a sejtések tényekké váltak. Tudjuk már kik vagytok, vagy inkább azt: Mik vagytok. És akkor most röviden összefoglalom az LMP valódi arcát.

1. Az LMP bizonyítottan résztvesz a Fidesz által államosított közszolgálati sajtó cenzúrájának és egyoldalúságának fönntartásában.

2. Az LMP bizonyítottan ezért a Fidesz kegyéből közpénzből jutalmazásra kerül, az általunk mostantól ismert kvóta országgyűlési képviselő-jelöltenként 250 ezer forint havi apanázs.

3. Ebből egy esetet konkrétan, bizonyítva ismerünk, és mivel attól az LMP nem határolódott el, így jogosan következtethetünk, hogy náluk ez nem tiltott, hanem egyenesen támogatott, a szervezeti kultúrájuk alapját jelentő eljárás.

4. Az LMP bár szavakban az átlátható kampányfinanszírozás híve, de a látszatcselekvések mögött valójában feketekasszát üzemeltet.

5. Ezt a feketekasszát a Fidesz tölti fel, így az LMP kampányában Fidesz által a közpénzből ellopott forintok kerülnek igencsak számosan fölhasználásra.

6. Mivel Schiffer András válaszai elmaradtak, így egy korábbi történetet is tényként kezelhetünk, ugyanis lapító, menekülő magatartása, és a Fidesszel történő sokszálú együttműködése erre bőséggel alapot ad. Igen, igaz az a közvélekedés, hogy az LMP ajánlásait a Fidesz segítségével szedték össze.

7. Ennek alapja egy általam megírt 2009-es történet, mikor Schiffer András saját maga 20 hamis kopogtatócédulát adott le, melyből rendőrségi ügy is lett, és amelyben kiderült: a Schiffer által leadott 20 cédula egyikét sem az LMP-re adta le a választópolgár.

Összefogalalva: az LMP a Fidesz által fönn-, és eltartott zsoldoscsapat, mely ugyanolyan sunyin bujkál, mint Vérnarancs futattói, éppúgy lopcsalhazudik, mint a Gazda. Erkölcsöt nem ismerő gyülevésznépség, a Narancs Zöldtagozata. Aki rájuk szavaz, az valóban a Fideszre ikszel, nem maradt ezzel kapcsolatban többé kétség. Ideje Őket ugyanúgy a szemétdombra küldeni, mint Felcsúti Gazdájukat. Itt az idő, két hét múlva április 6.

Lesz Majd Pofáraesés.

Én Önt csúnyán rajtakaptam. Ha nem ismerném Önt és a Pártját már 5 éve, megúszhatta volna. De azok közé tartozom, akik az LMP igazi arcát, vagy épp annak hiányát már 2009-ben, élőben ismerhették meg, így aztán előre tudtam, hogy hogyan tudom Önt rajtakapni a sunnyogáson.

Ön elcsúszott egy banénhéjon, és ami a legmulatságosabb a történetben, azt a banánhéjt Ön helyezte el. Gondolom tudja, hogy miről beszélek. Tegnap az Ön kedvenc LMP-s Országgyűlési Képviselő-jelöltjével csevegtem a fészbukon, és Ön egy lájkkal jutalmazta Jakabfy Tamás Jelölt Urat. Senki más nem tett ilyet, így aztán elég feltűnő volt a sztori. Be is linkeltem, sokan meg is nézték, látták az Ön lájkját. És mivel a beszélgetés köztem és Jakabfy Tamás, az LMP országos listájának 15., Európai listájának 5. helyezettje között zajlott, aligha véletlenül tévedt Ön oda.

Nos, tulajdonképpen az Ön lájkja adta az ihletet tegnap, hogy megkérdezzem Önt kedvenc képviselő-jelöltjének Kocsis Mátéhoz fűződő viszonyáról, furcsa adminisztratív és pénzügyi kapcsolataikról, melyek erősen arra utalnak, hogy Önök együttműködnek, illetve hogy pontosabban fejezzem ki magam: együttmutyiznak a Fidesszel. Vagy ha az erőviszonyokat is figyelembe vesszük, akkor a leghelyesebb így fogalmaznom: Önöket zsebrevágta a Fidesz. És kapott tőlem tegnapi Nyílt Levelemmel egy esélyt, hogy tisztára mossa a bűzt, amit Jakabfy Tamás LMP többszörös Jelölt Kocsissal közös ügyletei árasztanak.

Türelmesen vártam, hátha az Olvasók számának gyarapodásából, ha már másból nem is, Ön arra a következtetésre jut: válaszol a kérdéscsokorra. Mondhatnánk, hogy párezer ember Önt nem érdekli, ezért nem válaszolt, dehát ez persze nem igaz. Miközben Ön végigmegy az országon, és nagyjából nagyvárosonként tán ha egy tucat ember ül be a fórumaira, aligha valószínű, hogy épp a neten, amit Önök is olyannyira szívesen használnak ne érdekelné Önt párezer ember meggyőzésének lehetősége. Szinte egyenként próbálják összekaparni a szavazatokat, így egy méretes közönség Önnek aztán igazán fontos.

Sajnos kérdéseim valóban kínosak voltak, ezt elismerem. Bár azt a kínos helyzetet, amiben azokat én föltehettem, az Ön kedvenc Képviselő-jelöltje hozta létre, én pusztán azt kívántam kideríteni, hogy az Ön háta mögött, avagy az Ön tudtával és beleegyezésével. Ugyanis nyilván nem azonos súlyú a két dolog. Ha Ön nem tudta, de azonnal orvosolja a problémát, mondjuk úgy, ahogy azt az MSZP azonnal és határozottan megtette a Simon Ügynél, akkor nincs LMP Ügy, csak Jakabfy Ügy. Ha viszont az Ön tudtával és beleegyezésével folyik csaknem egy éve a közös Fidesz-LMP mutyi, akkor előbukott egy jó nagy pata a takaró alól, aminek a folytatásában szépen kirajzolódik egy méretes kilógó lóláb.

Megadtam a lehetőséget, hogy Ön tisztázza magát és a Pártját. Nem tette. És persze lehetne éppen, hogy csak azért nem tette, mert nem is tudott a kérdésekről. Ez persze kevéssé valószínű, ugyanis Ön egy viszonylag kevesek által olvasott fészbuk beszélgetésemet is olvasta, nem valószínű, hogy a Blogom jelentős olvasótábora előtt lévő Nyílt Levelem ne jutott volna el Önhöz. Már csak azért is, persze, mert sok olyan helyre is eljuttattam, ami igencsak növelte a valószínűségét, hogy beleütközik. És bizony bele is ütközött. Tudom.

Schiffer Úr, Ön elcsúszott a saját maga által tegnap lerakott banánhéjon. Ön visszavonta a lájkját Jakabfy LMP-képviselőjelölt tegnapi hozzászólása alól. Ugye milyen kevésen múlik néha a rajtakapás? Ugyanis ez a picike tett cseppben a tenger: mindent megmutat nekünk az Ön és a Pártja jelleméről. Ön visszavonta a lájkját, hogy azt mondhassa, ha megkérdezik: azt sem tudja, mi az a Jakabfy Ügy. Hogy lapítson, amíg a választási kampány homokórája le nem pereg. Nem rossz ötlet, lájk hiányában Ön valóban letagadhatja, hogy pontosan tudja mi is a téma, és pontosan tudja, milyen kérdésekre is kellett volna válaszolnia. Csak egy dologra nem számított: hogy rengetegen látták az Ön lájkját annál a beszélgetésnél, mielőtt Ön azt onnan eltüntette volna.

Önt csúnyán rajtakaptam Schiffer Úr, és ez Önnek most nagyon Ciki. Ugyanis rutinos oknyomozóként pontosan tudom, hogy az Önök típusa miket szokott csinálni, hogy elbújhasson a fák mögé, mikor villan a vaku. Így aztán akkor, mikor még a lájkja rengeteg ember által látva fönn volt, beillesztettem abba a beszélgetésbe az Önnek írt Nyílt Levelemet. Így meg aztán Ön duplán beégett. Ugyanis ahhoz, hogy a tegnapi lájkját eltüntesse, ismét be kellett lépnie a beszélgetésbe, és mivel én az Önnek címzett levelet direkt egy provokatív, Kocsis Mátét ábrázoló fedlappal illesztettem be, így sajnos teljesen kizárt, hogy azt ne látta volna.

Ja, csaxólok, hogy ha most megpróbálná újabb sunnyogásként gyorsan visszapakolni eltüntetett lájkját, ne tegye, mert a beszélgetést lájkmentesen elmentettem, úgyhogy egy újabb változás azon még súlyosabbá teszi az Ön csúnya beégését. Szóval Schiffer Úr! Önök hülyének nézik az embereket. Önök mióta csak vannak, lapítanak, mellébeszélnek, közben pedig a háttérben a Fidesszel mindenféle kétes ügyleteket bonyolítanak. Csak vannak, akik kiismerték Önöket annyira, hogy tudják, hogy kell elkapni a Sompolygókat. És szerencsétlenségére épp belefutott az egyik ilyenbe személyemben.

Nos, Schiffer Úr. Kap még időt ma estig, hogy megválaszolja Nyílt Levelem kérdéseit. Bujkálásával, a semmiről sem sem tudok műjátszmájával bebukott. De én türelmes vagyok, van még pár órám Önre. Tudja, jobb az ilyesmin túllenni. Az információ a neten gyorsan terjed, Olvasótáborom bőven elég méretű és minőségű ahhoz, hogy szertevigye a hírt Schiffer beégéséről. Éshát gondolom, ettől olyan nagyon nem lesznek Önök sem boldogok, az a párezer potenciális LMP-szavazó pedig, akikhez eljut az Ön lapítása, és a téma, aminek kapcsán, és amilyen módon az napvilágra került, nos azok a szavazók aligha fogják az LMP-t a továbbiakban független és tisztességes pártként fölfogni. Tudja, működik a fejétől bűzlik a hal elve, a mi kis országunkban meg aztán pláne.

Szóval lényeg a lényeg, Schiffer Úr! Ön kap tőlem ma este 6-ig időt, hogy Nyílt Levelem kérdéseit a Blogomon megválaszolja. Írja csak bátran kommentbe, ne aggódjon, azokat föl fogom rakni a Blog főfelületére, nem fogok visszaélni helyzeti előnyömmel. Én szeretem a tiszta, egyenes vitákat, az egyenlő esélyeket, a nyilvánosságot. Ön pedig este hatig még utoljára bebizonyíthatja: Ön is ugyanígy vélekedik erről.

Várom a válaszait.

Tisztelt Schiffer Úr! Tegnap véletlenül, vagy ki tudja véletlenül-e összefutottunk egy beszélgetés kapcsán a nettérben. Mivel amúgyis szándékomban állt Öntől, mint az LMP vezetőjétől pár dolgot megkérdezni, ezért ezt most meg is teszem.

A beszélgetés, melynek Ön csendes résztvevője volt köztem és Jakabfy Tamás, az LMP országgyűlési képviselőjelöltje között zajlott. Ön egy lájkkal járult hozzá Jakabfy Jelölt Úr álláspontjához, és mivel Ön volt az egyetlen aki ezt tette, ezért aztán igencsak valószínű, hogy mind a beszélgetésünk tartalmát, mind annak előzményeit ismeri. De az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így személyesen Önnek is felteszem azokat a kérdéseket, melyekre érdemi választ Jakabfy Tamástól hónapok óta nem kapok.

Érdemit, mondom. Válaszkísérletek voltak, ám azok a válasz szó közelfogadott jelentésétől igencsak távol állnak. S mivel Ön tegnapi személyes kiállásával megerősítette azon meggyőződésemet, hogy Jakabfy Tamás nem egy az Önök sok jelöltje közül, hanem inkább az Ön által különösen preferált jelöltek egyike, így tán alappal gondolom, hogy Öntől ezügyekben érdemi választ kapok. Az LMP országgyűlési képviselőjelöltjéről, országos listájának 15-ik helyezettjéről, Európai Parlamenti listájának 5. helyen rangsorolt szereplőjéről kérdezem, válaszainak tehát súlya van, mintahogy azok esetleges elmaradásának is. Tehát, a kérdéseim:

Tisztelt Schiffer Úr:

1. Tudomása van-e arról, hogy Kocsis Máté, a Fidesz Kommunikációs Igazgatója a 8. kerület polgármestereként múltév júniusában kerületi médiacéget hozott létre évi 250 milliós költségvetéssel?

2. Tudomása van-e arról, hogy ez a médiacég tartja kezében a 8. kerület minden önkormányzati sajtókiadványát?

3. Tudomása van-e arról, hogy ezen kiadványok a Fidesztől megszokott módon a közszolgálatiság minimumát sem tartják be, hanem kizárólag Kocsis Máté és a Fidesz érdekeit tartják szem előtt, cenzúrájuk foka, szerkesztési gyakorlatuk a Rákosi korszakhoz méltó?

4. Tudomása van-e arról, hogy az LMP többszörös képviselőjelöltjét, önkormányzati képviselőjét, Jakabfy Tamást Kocsis Máté javaslatára ezen cég tanácsadóként alkalmazza havi 250 ezer forint megbízási díjjal?

5. Tudomása van-e arról, hogy tanácsadóként és Felügyelő Bizottsági tagként e Fideszes médiacégben kizárólag Fideszesek és a Jobbik kerületi elnöke, Fővárosi Frakcióvezetője, Losonczy Pál kapott helyet az LMP mellett?

6. Tudomása van-e arról, hogy eddig már több mint kétmillió forintnyi közpénzt vett föl Jakabfy Tamás LMP képviselőjelölt a Fideszes médiacégtől?

7. Tudomása van-e arról, hogy ezen összegről úgy nyilatkozott, hogy annak nagy részét meg sem tartja?

8. Tudomása van-e arról, hogy helyi civilek kérdéseire válaszolva képtelen volt eloszlatni azt a gyanút, hogy valójában ez a pénz az LMP feketekasszájába vándorol és az LMP titkos pártfinanszírozásának részét képezi?

9. Tudomása van-e arról, hogy Jakabfy Tamás LMP többszörös jelölt a mai napig képtelen volt bemutatni bármely havi teljesítés-igazolást munkájának jellegéről és tartalmáról, az erre vonatkozó nyilvános kérdéseket minden alkalommal elhárította?

10. Amennyiben mindezekről Ön eddig nem bírt tudomással, visszalépteti-e pártja, az LMP Jakabfy Tamás országgyűlési képviselő-jelöltet, törli-e országos listájának 15. és Európai Parlamenti listájának 5. helyéről?

11. Amennyiben Ön mindezekről tud, akkor mivel magyarázza azon nyilatkozatait melyek a Fidesztől való távolságtartásról, a valódi ellenzéki magatartásról és az átlátható kampányfinanszírozásról szólnak?

12. Hajlandó-e utólag beszámolni arról, hogy mire célzott Jakabfy Tamás azon kijelentésével, hogy a 2 milliós összeg nagyobbik részét nem tartja meg, és lehetővé teszi-e hogy a Fidesz Sajtócége által kiállított teljesítés-igazolásokba betekinthessünk?

Nos, ez épp egy tucat kérdés. Várom válaszait, akár itt a Blogon, akár fészbukos felületemen. Válaszainak elmaradása értelemszerűen szintén önálló jelentéssel és jelentőséggel bír.

Köszönöm a figyelmét, a tegnapit éppúgy, mint a valószínű mostanit.

Üdvözlöm.

FRISSÍTÉS!!!

Nem, még nem Schiffer válaszolt, bár ahogy elnézem az olvasó-számlálót, nehéz lesz elkerülnie a választ. Hanem közben újabb kis LMP-sztori történt. Íme:

Van ugyebár Hajósi Virág nevű liberális eredetű hölgy, aki egy hónapja nagyhirtelen LMP-fan lett, ez a neten sokfelé követhető. Egyik - egyébként részemről normál mederben folyó - beszélgetésünk közben letiltott. Válaszul letiltottam. Ő az egyetlen akivel ilyesmit tettem bármikor. Mint mondtam: válaszul.

Nos tegnap beléptem a Viva la république! Éljen a Köztársaság! nevű fészbuk-csoportba. Fölvettek, de egy admin azonnal nekem rontott privátban, folytattunk egy kis vitát. Ma rendeztük a problémát, elnézést kért, én pedig mondtam, hogy minden rendben. A privátban szólt, hogy admin tiltása kizárással jár. Tudomásul vettem, mivel mint mondtam életemben összesen egy embert tiltottam le VÁLASZUL a LETILTÁSOMRA: Hajósi Virág újdonsült LMP-st, és bevallom nem gondoltam arra, hogy Ő ott admin.

Nos az imént ebből a csoportból üzenetet kaptam ismét csak privátban egy harmadik admintól, mely szerint mivel nem tartottam be az admin tiltásra vonatkozó szabályt, ezért kitiltottak. De ismételten nem mondták meg, ki is az admin, akit tiltottam. Így aztán magam jutottam arra a föltételezésre hogy valszeg Hajósi Virág lehetett az. Mivel mást én nem tiltottam le.

Nos, olvasóim közül sokan tagjai annak a csoportnak, legyetek szívesek kérdezzétek meg ott, hogy:

1. A Köztársasági Csoport normái szerint való-e, hogy megbüntetünk valakit aki jóhiszeműen jár el.
2. A Csoport normái szerint való-e, hogy a konkrét problémára, névvel megjelölve nem hívjuk föl a figyelmet, hanem azt ürügyként használjuk föl valamely admin személyes ellenszenvének kiélésére.
3. Pofára, avagy elvszerűen megy-e a moderálás?
4. Van-e összefüggés a mai Schiffer-levelem és Hajósi Virág sunyi akciója között?

Ha ezeket a kérdéseket a csoportban fölteszitek, kíváncsi lennék a válaszokra. Mondjuk úgy, hogy ez az eljárás akár azt a címet is kaphatná: Köztársaság LMP módra.

FOLYTATÁS!!!

Mondjuk ennek adok egy önálló címet, talán legyen ez:

Egy LMP-s jellemrajza

Hajósi Virág nevű exliberális exállandó exvitapartnerem ugyanis épp átéli a föntebb említett fészbuk csoportban, hogy esik szét valami, aminek tévesen a Köztársaság szót választották címként, de valójában egy kizárólag kettős mércéket és magánprioritásokat alkalmazó LMP-s Úrhölgy napi szeszélye az egyetlen valósan érvényesített alapelv.

A rólam a csoportban folyó vitát megkaptam, azt elmentettem, néhány dolgot elmesélek belőle, mert sokatmondó. Egy LMP-s Csoportfőadmin gyakorlati viselkedésének bemutatása következik, vitahelyzetben.

1. Az egyik admin, épp akitől az első figyelmeztetést kaptam, de aztán rendeztük viszonyunkat kiállt mellettem a vitában. Ezért Hajósi Virág Főadmin az Ő adminisztrátori jogait azonnal elvette. Elvszerűség és véleményszabadság LMP módra.

2. Sérelmezi, hogy olyan helyen írok róla, ahol Ő nem tud reagálni, de amiket írok, azok alapján följelent. Nos, mivel a csoportból kitiltott, így magam sem tudok ott reagálni a folyamatos hazudozásaira, ezért aztán érdekes a panasza. Én valóban nem tudok ott reagálni rá, mert ténylegesen ki vagyok tiltva, itt a Blogon viszont Ő éppúgy nincs kitiltva, mintahogy senki sem lett, mióta a Blog működik.

A feljelentéssel való fenyegetés meg nyilván rettenetesen meg fog viselni, mivel eddig Kocsis Mátéék 47 darabot tettek ellenem, hazajárok a rendőrségre, Bíróságokra, nekem aztán tökmindegy, hogy csak a Fidesszel, vagy annak LMP-s csatlósával is meg kell mérkőznöm a Bíróságon. Szegénykém.

3. Szabott egy olyan feltételt, mely szerint ha a Vele szemben válaszként alkalmazott tiltást föloldom, visszavesz a csoportba. Nos a tiltást föloldottam, erre figyelmeztették is a csoportban, amire azonnal újabb feltételeket kezdett szabni, szavátszegve. Nem újdonság, LMP-s Főadminoktól tapasztaltam már ilyet. Újabb feltétele pedig az lett volna, hogy innen a Blogról töröljem a róla szóló részt. Hehe. Kicsit tán elszállt Vele a táltos. A saját kis csoportjában azt pepecsel, amit jólesik, de cenzori hajlamai itt sajnos nem okozhatnak számára kielégülést.

Persze jeleztem, hogy eszem ágában sincs visszamenni egy olyan csoportba, aminek a neve csak tévesen tartalmazza a Köztársaság szót, helyesebb elnevezése inkább ez lenne:

Orbánisztán Zöldben.

Kevés ember van ma Magyarországon, aki olyan átfogó ismeretekkel rendelkezik a honi erőszakszervezetek működéséről mint én. Minden szintjéről vannak igencsak alapos információim, az utcai rendőrtől a nyomozókon át a legfölső körig. Ideje mesélnem erről.

Valójában nem először nyitom meg ezt a fekete könyvet, korábbi blogomban már írtam egykét ilyesmi témájú cikket. Csakhát mostanában nagyon halnak a vállalkozók már megint, főrendőrök kerülnek közben karpereccel a sittre, meg mellesleg érinthetetlennek gondolt maffiózók, mint Vizovicky vagy Portik sorsa is furcsa fordulatot vesz, úgyhogy célszerű betekintést nyújtanom. Márcsak saját magam védelme miatt is.

Ez az a műfaj, ahol semmi sem az, aminek látszik. Ahol a jó és a rossz relatív fogalom, néha csak a nézőpont határozza mag, hogy egy cselekvés pozitívnak vagy negatívnak minősül-e éppen. Aki pedig nem tudná honnan is veszem mindazon dolgokat, amikről ilyen témában írok, annak mondom: 2002-től 2006-ig a Nyolcker "belügyminisztere" voltam, az ilyet önkormányzati szinten Közbiztonsági Tanácsnoknak hívják. A híres-hírhedt térfigyelő rendszer kiépítése, az arra alapuló komplex közterületi rendszer, közterületfelügyelettel, kerületőrséggel, miegymással, meg még ezer ilyesmi az én nevemhez kötődik. Ötleteimet, módszereinket azóta rengetegen lemásolták, de igazából pont a Nyolcker korábbi tarthatatlan viszonyaival szembeni politikai indíttatású fellépés sikeressége miatt váltak tetteim, tetteink mindenki számára követendő példává.

Egészen 2012-ig különböző formális és informális pozíciókban voltam ennek a területnek a politikai szinten meghatározó szereplője, polgármesteri tanácsadóságon keresztül, konkrét speciális rendész-alakulat, a Jófiúk létrehozásáig és terepparancsnokságáig. Épp ilyen témákban rúgtuk össze annyira a port Kocsis Mátéval két évvel ezelőtt, hogy szembefordultam Vele. Rossz útra tévedt, ha úgy tetszik beszívta a Sötét Oldal. És mivel azóta feljelentések és eljárások sorozatát indította ellenem, ezért aztán már azt a részét is megismerhettem ennek a rendszernek, mikor elvileg én vagyok az üldözött. Elvileg, merthát másfél év megfeszített munkájával sem tudtak semmi terhelőt találni rám, de közben amúgyis széleskörű információs és kapcsolati rendszerem tovább bővült.

Szóval amiket elmesélek, azok úgy vannak. Mindenkinek a magánügye, hogy hisz nekem, vagy nem. Ez az a műfaj ugyanis ahol tudni és bizonyítani tudni, az két különböző fogalom. Al Capone is csak adócsalás miatt került végül börtönbe, pedig Chicago népe aligha ezért a tevékenységért rettegte a nevét. Na, ennyit elöljáróban, vágjunk is bele. Nem tudom mennyi fog beleférni egy cikkbe, aligha minden, sőt. Írom elsőre, amennyi belefér, aztán majd folytatom. Tehát.

Aki azt hiszi, hogy a rendőrség, vagy általában is az erőszakszervezetek az valami egységes monolit, az súlyosan téved. Inkább Szervezett Káosznak mondanám. Olyan fortyogó üstnek, ahol folyamatos a turbulencia, mindenki figyel mindenkit, mindenki adatot gyűjt mindenkiről és dől kifelé és befelé az információ. A hangyaboly lehet hasonló, ahol a kollektív tudás csak a közösség egészében van jelen, de annak összességét egyetlen egyed sem birtokolja. Még Pintér sem, nyugi. Meg Lázár sem. Pedig biztos nagyon szeretnék már csak azért is, mert Ők ketten ennek a műfajnak a legmeghatározóbb szereplői. És egyben egymás halálos ellenségei.

Minden olyan látszólag érthetetlen történés, ami a rendőrségi és környéki berkekben dúl kizárólag e furcsa viszony mentén érthető meg. És lehet, sőt biztos hogy meglepő lesz amit mondok, de nem a Pintér a rosszabb fiú ebben a játszmában. Ugyanis bár látszólag a Fidesz teljhatalommal rendelkezik az erőszakszervezetek fölött, de valójában ettől az Igazság elég távol van. Szerencsére, teszem hozzá. A demokráciára Lázár a veszélyes, a Pintér meg nem. A Pintér ugyanis nem Fidesznyik. A Pintér az Pintér. Önmaga jogán Valaki, az volt Fidesz nélkül is, és Fidesszel is. Leginkább régi típusú Keresztapához hasonlít, aki ismeri az élni és élni hagyni elvét és bizonyos tevékenységeket nem támogat. Még Belügyminiszterként sem. A fáma arról szól, hogy Pintér nem azért Belügyminiszter bármelyik Orbán érában, mert annyira ezt szeretné a Fidesz, hanem azért, mert Pintér bőven elégséges információval rendelkezik a Vérnarancs Főfiúk régebbi dolgairól. Székházeladástól, olajozáson keresztül mindenről. Arról is mesélnek, hogy a belügyminiszteri kinevezése úgy szokott történni, hogy besétál Orbánhoz, és bejelenti, hogy Ő akkor most Belügyminiszter lesz, Orbán meg rábólint, oszt kész. Rühellik is a Fideszben rendesen. Szóval mint mondtam, ez az a terület, ahol semmi sem az, aminek látszik.

Mellesleg a rendőrök úgy általában, mind a 40 ezer eléggé kedvelik a Pintért. Igen a híre, meg az egyéb tevékenységei dacára, ugyanis közrendőrként kezdte és onnan emelkedett a legtetejére. És épp a rendőrök aztán igazán tudják, hogy semmi sem fehér és fekete ebben a műfajban. Szóval azt gondolom, immár 12 évnyi információm birtokában, hogy nem a Pintér veszélyezteti a demokráciát. Azt is gondolom, hogy a szaporodó furcsa halálesetek sem hozzá kötődnek. Továbbmegyek: azt is gondolom, hogy a politikai koncepciós perek látható sikertelensége sem teljesen független Pintér tevékenységétől. Polt Ügyészei ugyanis szart sem érnek, ha a nyomozók nem annyira akarnak valamit túlzottan bebizonyítani.

Azzal a lelki nyugalommal mondom ezt, hogy úgysem fog nekem hinni senki, merthát a Pintér az a Pintér. De attól még elmondom, amit tudok, és amit tudni vélek. A Főgonoszt Lázárnak hívják. És a színfalak mögött mindenre kiterjedő háború zajlik kettejük között. És azt is gondolom, hogyha valamely csoda folytán ezek a Vérnarancs Fijjug hatalomban maradnának, akkor a Lázár legyőzi a Pintért, és akkor valóban nagyon erős Fidesznyik befolyás alá kerül a rendőrség. Valamit azért ne tessenek figyelmen kívül hagyni. Ha egy olyan ember mint én, aki immár két éve politikai üldözöttje a Fidesznek és hazajár a rendőrségre meg a Bíróságra azt mondja, hogy nem a Pintér az Ellenfél, hanem a Lázár, és közvetlen Csicskása, a Rendészeti Bizottság Elnöke, Kocsis Máté, akkor tán azt okkal mondja.

Nem nem azt mondom, hogy a Pintér az a Jófiú. Dehogy az. De jelen körülmények között nagyságrendekkel jobb a Fidesznyik Hordánál. Igen, az Egyesült Államokban valszeg erősen sitten ülne Ő is. De mi Közép-Kelet Európában vagyunk, tekintélyelvű rendszerben, és ilyen peremfeltételek között a Pintér a kisebb rossz. Konkrét eseteket fogok a következő írásokban elmondani. De ezzel az alapozó esszével kellett kezdenem, mertha az alapszitut nem ismerik az Olvasók, akkor semmit sem fognak megérteni a későbbiekből. Sem a Főrendőrök lesittelését, sem a titkosszolgálati és rendőrségi átszervezéseket, sem a rendőrök elvett korengedményes nyugdíját, sem Vizovicky és Portik meglepő lesittelését. De még saját közvetlen történetemet sem, ami speciális drogellenes alakulatom, a Jófiúk rendőri letámadásához vezetett, és következményesen a köztem és Kocsis Máté között addig fönnálló barátség megszűnéséhez és ellenséges viszonnyá válásához.

Folytatása következik.

Hát Viktorom, Te aztán vágod a csíziót. Mondhatnám, hogy a miniszterelnök-jelölti vita elmaradásának mellékhatásaival kapcsolatban keresd föl orvosodat és gyógyszerészedet, de minek. Még a lajbis kisdzsentri is tudja, hogy épp most buksz meg még a maradék sajátjaid előtt is.

Te egy ilyen tesztoszterondús öltözőszagú imázst építgetsz Magadról évek óta. A vastaglábú és nyakú tökös parasztgyerek, aki megmutatja a világnak. Ja, hát ez sikerült. Most megmutattad. Az egész macsókultuszod most lép át a negyedik dimenzióba, mondhatni eltűnik egy időviharban, de nyomtalanul. Vezérelvű rendszerekben a vezérnek elöl kell ám vágtatni. Előrefelé ülve a lovon, nem háttal. Tudod a Te általad sugallt világképben Keresztapu nem mondhatja azt, hogy ELŐRE! Nem, az egy másik, higgadtabb, okosabb rendszerben okés, de sajnos Te csak azt mondhatod: UTÁNAM!

Csakhát Te épp elszelelsz, olyan tempóban, hogy már a ló is lemaradt Alólad. Amúgyis elég megzavarodott, csappant morálú és számosságú sereged meg ott áll a senki földjén és nézeget. Elöl az egyre számosabb és támadószelleműbb ellen, hátul meg Te, lassan aprócska ponttá zsugorodva a horizonton. És egyre nehezebben tudják elhinni azt, hogy ez is valami zseniális terv része, csak Ők nem látják át. Annyira azért a döntő többsége nem hülye, hogy megvezesse saját magát valami olyasmi reménnyel, hogy Keresztapuska nem épp fölvette a nyúlcipőt, hanem egy ravasz csellel megkerüli az egész Földgömböt, hogy aztán a libsibolsik háta mögé kerülve egymaga lekaszabolja mindet.

Betojtál Api. Szaladgálhatsz most leföl, mint akinek rettenetesen fontosabb dolga van, mondjuk át kell adnod Taktaharkányban egy locsolócsövet és már rohannod is kell tovább, hogy Butaparasztin meg magad egyenesíts ki egy kaszát, lehetőleg kötényben, gumicsizmában. Merthát tudod a valósághoz, jellemed és képességeid alapján valóban közelebb áll az utóbbi szerep, dehát mégiscsak valahogy a Miniszterelnöki Székbe pottyantál, közös önhibánkból. Azzal meg járna némi egyéb kötelezettség is, mint pusztán bólogató gólyaként rábukni Putyin deréktájára, ha érted mire gondolok.

Tudod Keresztapuskám, az a legnagyobb ciki, hogy nem a Feri a kihívód. Végignézte az Ország 2006-ban, amint egy kellemes tavaszi estén tisztává válik a tévéstúdió poros padlója a Te közreműködéseddel. Gyurcsány kicsavart és aztán a helyedre vágott a sarokba. De most nem a Rettenetes Mumusod hív ki. És még nemis a Gordon, aki a maga szerény módján oly mennyiségű ténnyel bombázna kicsiny félmosollyal orcáján Téged hazugságaid zűrzavarába, hogy az érzékenyebb lelkűek beküldenék a gyerekeiket aludni, hogy nehogy rosszat álmodjanak.

Hanem a Te kihívód a Mesterházy. Akinek nem a legfőbb erénye a debatter virtigliség. És elsőre egy ilyen csatát mindenki fix egyesre venne a Javadra. Napersze az orvosibb jellegű szemmel, neadjisten tapasztalattal rendelkezők már régóta látják, hogy Te már nyilatkozni nem bírsz éles helyzetben, csak kinyilatkoztatni. Egy egész országot próbálsz meg kidagadó nyakkal Magad alá gyűrni, hogy megmaradjon bírálhatatlanságod hierarchiája. Tízmillió embert szopatsz Keresztapus pusztán azért, hogy ne maradjon olyan helyzet, amiben egyenlőként kéne párbajoznod.

Na ezt a szitut hívják Gyávaságnak. Aki meg farkasokkal veszi magát körül, mint Te tetted az elmúlt évek során, ottmeg az ilyesmi elég önveszélyes ám. Megérzik a ragadozók a vérszagot, tudod. Az alattvalók meg a friss magadalácsinálást. És ez a bűzcsóva percről percre jobban terjed. Már az is érzi, aki nagyon nem akarja. Merthát nem előttünk buksz meg éppen, az már rég megtörtént, hanem a sajátjaid előtt. Épp keresztet vetned Rád új, szerintem Általad sem kívánatos értelmezést adva a Keresztapuságnak.

Tudod Viktorom, az a helyzet, hogy Te percek alatt képes voltál létrehozni azt, amit Mesterházynak, meg az egész MSZP-nek évek óta nem sikerült. Hogy Mesterházy egy harcos, bátor vezérnek tűnjön. Nadehát most aztán kiderült, hogy ez ugye nem abszolút, hanem relatív fogalom. Tudod Nyulambulam, Hozzád képest már az Attis Oroszlánszívű Richárd maga. És minél tovább csinálsz hülyét, meg letolt gatyájú Óvodást Magadból, annál inkább felnőttnek tűnik a Kihívód. És mire odáig eljutsz, hogy úgyis kénytelen leszel elfogadni a kihívást, addigra már a vitát valójában el is vesztetted. Higyj a saját médiásaidnak, akik már valószínűleg térdenállva könyörögnek Neked, hogy állj be szépen egy stúdióba. Keresztapuskám, Te nagy szarban vagy. Tudod miért? Mert már a saját zombijaid sem Veled beszélgetnek.

Hanem Rólad.

Kádár Népe, ha sunnyogásra kényszerítik, nagyon tud sunnyogni. Ezeréves történelmünk megtanította erre. Tatár, török, német, orosz, mindegy: mindenkit túlélt. Nem túl szép, de eredményes stratégia, mint látjuk. Merthát megvagyunk még mindig, nemde.

Mielőtt kilyukadok mondanivalóm lényegére még tovább sokkolok. Most idézek egy Tarlós Örökbecsűt: ha valami hápog, mint a kacsa, totyog mint a kacsa és sárga mint a kacsa, akkor az kacsa. Szarháziak is tudnak időnként jókat mondani, Simicskának is van egy, idézni is szokták: mindenkinek joga van hülyének lenni. De vissza Kádár Népéhez, meg Tarlós okosságának lényegéhez. Röviden, ha annyira nem látszik a Fidesz a közterületeken, mint amennyire, ha olyan gyér irántuk a spontán érdeklődés a standoknál, fórumokon, mindenütt, ha tisztára úgy tűnik, mintha gyengék lennének, akkor az azért van, mert valóban gyengék.

Tulajdonképpen ennek az állításnak összvissz két dolog mond ellent. Az egyik a közvéleménykutatások. Kifejtettem még korábban, át is vette - néha még a sajtóhibákkal együtt is - a fél magyar sajtó, hogy a létező rejtőzködési arányoknál a közvéleménykutatások nem kicsit, hanem teljességgel alkalmatlanok bármiféle valós eredmény bemutatására. A másik ilyen zavaró hatás, az a Békemenetelés nagy tömege. Naja, dehát arról is tudjuk, hogy az egy ritkán fölhasználható bérzombi alakulat, érdemi társadalmi beágyazottság nélkül. Nem valós erő, hanem csak egy látványtermelő cucc.

Szóval közkutik kilőve, Békemenet mulatságos, mi marad még? Semmi. Ezek kéremszépen ennyien vannak. Ezeket meg fogjuk verni. Lehet hogy nagyon, tulajdonképpen csak tőlünk függ. Mert Kádár Népe nemcsakhogy nagyon tud lapítani, de még bosszúálló is. Saját bátorsághiányát hajlamos másokon leverni. Sunnyog amíg kell, túlél, hazudik ha kell, aztán az első adandó alkalommal elküldi a picsába félelmének okozóját.

Akiknek volt némi információja a '89-es rendszerváltás környéki eseményekről, az tudja, hogy miért is ment az tulajdonképpen olyan könnyen. Ha megnézzük, mennyivel tovább kitartottak a komcsik a szomszédos országokban, nyilvánvaló, hogy nálunk volt valami olyan specialitás, ami a környező népeknél nem. A különbség épp Kádár Népének mindenkit megtéveszteni képes lapítása volt. Akkoriban nem voltak közvéleménykutatások, Hangulatjelentéseket tettek az apparatcsikok rendszeresen a Pártnak. És ebből azt az infót kapták Grószék, Pozsgayék, hogy nem áll rosszul az MSZMP. Kis ráncfelvarrás, oszt akár még nyerni is lehet egy demokratikus választáson, mert a nép nagy része elégedett a komcsikkal.

Csakhogy Kádár Népe Őket is átbaszta. Lett nagy zakó, Pozsgay meg Szűrös Elvtársak gyorsan el is kezdték keresni a saját boldogulásukat, mint látjuk, meg is találták ott, ahová valók. Szóval az akkori közkuti, a Hangulatjelentések alapján a ráncfelvarrt Komcsik jó eredményre számítottak. Aztán lett belőle egy 7%-os ordas bukás. Akkor is a papíroknak hittek, a hangulatjelentők meg Kádár Népének. De Kádár Népe kicseszett velük. Mint mindig, korábban, és azóta is. Mert ilyen. És még most is ilyen.

A mostani hangulatjelentők, a Fidesznyik Kubatov Katonák. Halljuk, látjuk, ahogy folyamatosan sertepertélnek, ugyanazokra a lakcímekre visszajárogatva és drótozzák befelé a honfitársakat. És jelentik a Pártközpontnak a bedrótozottak számát, meg adatait. Ebből aztán arra következtetnek, hogy jól állnak. Kapják még hozzá a semmiresejó közvéleménykutatási adatokat, hátradőlnek, vigyorognak. Csakhogy a lakása csendjében Kádár Népe is épp ezt teszi. Fosik, sunnyog és kivár. Hazudik, mint rendesen, mindenkinek. Dühös azért, mert megalkuszik, és mint mindig, most is mást okol a megalkuvásáért. Ha a Fidesztől kell félni, akkor a Fideszt.

Orbán rettenetesen beégett a Múzeum Kertben. Bértapsikolókkal, lengyuszokkal együtt 5000 ember, az ultragáz. Aztán lement Pécsre is. Ott várta 150 odaszervezett zombi áhítattól lucskos szemekkel, meg kitudja mégmivel. És tessenek csak megnézni azt a videót, amin beszél. Milyen dolog már az, hogy a kutyát nem érdekli a regnáló miniszterelnök, amint a sétálóutcában épp székről beszél? Mert egyébként senkit nem érdekelt. Szépen elsétáltak mellette, mentek tovább a dolgukra. Ezmeg tök életszerűtlen. Nincs egy támogató, aki csatlakozna? Nincs egy olyan, aki megállna és legalább tapsikolna, vagy épp fújolna egyet? Nem, nincs. Kádár Népe nem nyilvánít véleményt, csak akkor, ha muszáj. Rejtőzködik és kivár.

Eszembe jutott még valami, miközben írok. A másik írásom, amit szintén aztán átvett a fél magyar sajtó, az a 107 ezer című cikk volt. Itt elmondtam, hogy kamu a Fideszes aktivisták nagy száma, merthát mint népszavazási kampányfőnök, pontosan láttam a valóságot. Ez az állításom azóta a gyakorlatban be is igazolódott, nincs több fideszes aktivista, mint Kormányváltó. És abból a kampányból jutott eszembe még valami, ami fontos. A Kubatov listát nem láttam ugyan, de mint kampányfőnök tudtam, hogy a Fidesz-gépezet rásegítésként működtette a népszavazás előtti utolsó héten. Azon a listán pedig akkor kicsit kevesebb, mint 10 ezer cím volt, minden elérési lehetőséggel a telefontól az emilcímig. És mindenkit végighívtak, akihez tudtak kimentek. Szóval megtették a szokásos Vérnarancs Zaklatást. Ők mozgósításnak hívják, de valójában inkább agyra menő cseszegetés, azt gondolom.

A népszavazáson 8800 támogató szavazatot kaptunk 1200 ellenzővel szemben. Csakhát épp az ellenzők kis számából, meg háttérinfókból pontosan tudtuk, hogy rengeteg szoci, meg civil is melletünk szavazott. Nagyjából mikor az eredményt kiértékeltük Kocsis Mátéval, arra jutottunk, hogy az egész Fidesznyik mozgósítás csak a lista felét volt képes urnához vinni. Teccenek érteni, 2011-ben, mikor a Fidesz épp támogatottsága csúcsán volt. Hát most meg nincs támogatottsága csúcsán, azt mondjuk nehéz nem észrevenni.

Azt gondolom, hogy épp a Nemzeti Múzeumos Beégés, a Standok Drámája, meg az ilyesmik miatt az utolsó hetekben a Fidesz kizárólag egy dologra fog koncentrálni. Arra hogy a Kubatov lista minden emberét elvigye az urnákhoz. Leföl fognak rohangálni a választás napján is még, lakásról lakásra, kérlelnek majd, fenyegetőznek, minimum ezer ember fog folyamatosan a telefonon csüngeni, a szavazóköri delegáltjaik meg 10 percenként fognak jelentést tenni az illetékes helyi komisszárnak a megjelentek számáról és nevéről. A Fidesznyikek undorító népség, de nem hülyék. Azt gondolom Ők is észlelték, hogy valami nagyon nincs rendben. Mert a Múzeumi Beégést, a Standok Drámáját lehetetlen nem észrevenni.

Csakhát Kádár Népe, az meg Kádár Népe ám. Az utolsó heti Nagy Lerohanással csak azt fogja elérni a Fidesz, hogy mégjobban sunnyogni lesz kénytelen a szerencsétlen Listázott. Úgyhogy leteszi a nagyesküt, hogy elmegy és szavazni fog a Fideszre, mert minden vágya ez, és ahogy a Vérnarancs Aktivista kiteszi a lábát, összevigyorog a Zasszonnyal, és belengeti az alkarját. Ahogy majd a választás napján megint rákopognak, és cseszegetik telefonon is, akkor egy részében már fölhorgad majd a harag. A juszt se megyek, Ti Rohadékok elve. Vagy inkább elmegy, hogy a szavazókörben megjelentek listájára fölkerüljön a neve. Aztán meg a szavazófülkében lead egy érvénytelent, vagy szavaz valaki másra, csak nem a Fideszre.

Tarlós mondá: ha valami hápog mint a kacsa, totyog mint a kacsa és sárga mint a kacsa, akkor az kacsa. Én meg ezt most kicsit átírom. Ha valami a valóságban nem, csak papíron, meg zombimenetben látható akkor az is az.

Kacsa.

Te Viktor, emléxel még arra, mikor Ovi volt a beceneved? Csak azért kérdem Tőled ezt, mert rájöttem, hogy Neked tényleg beszélő neved van. Nem, nem a Viktor, hanem ez az Ovi, ez vagy Te.

Nomen est omen. Latinul ezt így mondják. Emlékeztetlek erre, mert bár tanultál valaha jogászhallgatóként latint, de szerintem azóta orosz nyelvkönyveket bújsz már, éshát igencsak feledékenynek bizonyultál az elmúlt évek során. Tudod az örökös önellentmondásaidra gondolok. Szóval ez a latin cucc ez annyit tesz, hogy a nevedben viseled a sorsod. És tényleg.

Irtó sokakkal kibasztatok, ezért aztán vannak akik félnek Tőletek, meg komolyan vesznek benneteket. Pedig valójában egy nagycsoportos brigád vagytok. Mondhatnám úgyis: Ovisok. Érted, ugye? Ovi, meg a Csapata. Azért magyarázok Neked el mindent ennyire, mert szerintem már igen keveset fogsz föl a Téged körülvevő világból. Elnéztem ezt a pécsi székről szónokló attrakciódat, és egyszer csak megszántalak. Ott állt ez az alacsony növésű focizni szerető kiskölyök, jobb keze a zsebében, amivel láthatóan időnként a tökét markolássza, hogy némi férfias bátorságot nyerjen belőle. A bal kezeddel meg folyamatosan védekező mozdulatokat teszel, boxolók, harcművészek ismerik ezeket a gesztusokat. Véded a fejecskédet.

Szóval jönnek ám a Felnőttek, Ovi. El leszel fenekelve, de csúnyán. A többi kis játszóházas haveroddal együtt. Itt van például ez a Hendecsabi nagycsopis társad. Ő katonásdit játszik. Vannak Neki repcsijei, azokat húzogatja a kistérképen. Húzogat persze Ő is közben mást is, mint a kisfiúk, akik még nem tudják, hogy mi az, de jó. Most éppen aszonta a katonásdizó, hogy Ő most a repcsiket átteszi egy másik térképecskére. Csak ott meg felnőttek vannak. Horvátország, tudod. Na, a Bácsik aszonták, hogy Ők nem kérték a repcsiket, Hendecsabikát rajtakapták csúnyán. Most biztos szégyelli magát, és mégjobban utálja felnőtteket.

Vagy van ez a csúnyácska Kisbarátod, ez a Gyurika. Tudod a Matolcsy. Ő meg állandóan Gazdálkodj okosant játszik. Pedig az Óvónéni már sokszor ajánlotta Neki, hogy inkább próbáljon beszélni a kislányokkal, vagy szaladgáljon a játszótéren, mert ez a monopolis dolog ez mindig csak kudarcot okoz. Játszogat a Gyurika, tesziveszi rakosgatja a kis papírpénzecskéket, de a végén mindig minden csődbe megy, amihez hozzányúl. Az marha ciki ám, hogy a forintocskák egyre kevesebbet érnek a játékban, és már csak azért tud egyáltalán játszogatni, mert vannak még páran, akik kölcsönadnak Neki. Az Orosz Cukrosbácsi még adott nektek egy kis manit, de szerintem mindig nézzetek a hátatok mögé, mert Ő szereti a kicsiket. Van akit bekebelezni, van akit meg... Hát inkább nem fejtem ki, de nagy politikai pedofil hírében áll ám az Öregfiú, vigyázzatok.

Ovi, Te meg szerettél volna mindig kijárni focizni a libalegelőre, de a Fater nem engedte. Lehet egyébként, Neki volt igaza, merthát látszik mikor épp focizol, hogy sajnos semmi tehetséged hozzá. Ezt egy kicsit túlkompenzáltad. Ha már a gyepen ilyen gyengének bizonyultál, akkor legalább körbeépíted mindet lelátókkal, hogy mikor titokban besurransz gólokat lődözni, ne lássa senki, hogy hányszor lősz szánalmasan mellé. Annyira gáz ám, hogy mihelyt a foci környékére betetted a lábad, és a Gazdálkodj okosanos Gyurikától kért papírpénzek tömegét elkezdted belepumpálni, még szarabb lett a helyzet. Figyelj rám, Ovi. Nem vagy focista. Nem is leszel az. Időben szólok, mielőtt véletlenül megveszed a Manchester Unitedot, hogy egyszer világhírű csapatban tehess egy kezdőrugást.

Az a baj, Ovi, hogy kiderül ám a turpisság. Valahogy senki nem nézett igazán a mélyére, hogy vajon mi lehet az oka ennek az ámokfutásnak, amit műveltetek. Rossz szándék, ostobaság, minden ilyesmit feltételezünk. Mert tudod felnőttek nem verik szét a teljes magyar államot demokráciástól, gazdaságostól, forintostól, médiástul, meg mindenhogy. Nem, még a legszarházibb felnőttek sem szoktak ilyet csinálni. Tudják ugyanis, hogy abból előbb-utóbb lámpavas, túladagolt fájdalomcsillapító, vagy sortűz lesz a laktanyaudvaron. Mindig ez a vége, ezért aztán mifelénk, itt Európában már nem szoktak ilyet csinálni.

Nem. Ti egyszerűen csak egy 6 éves gyerekek szellemi színvonalán játszó Ovisbrigád vagytok. Terepasztal, kisvasút, repcsik, játékpénzek. Mondjuk ezt közösen basztuk el, mert igazán szólhattatok volna erről, szerintem összedobtunk volna Nektek egy nagyon klassz kis játszóházat. Kerülhetett volna bármennyibe, megérte volna, mert ami kárt Ti az Ország Nagyjátszóterén okoztatok, az felbecsülhetetlen. De mindegy, már késő.

Úgyhogy jönnek a Felnőttek, és dádá lesz. Jönnek Nyugatról, az Obama Bácsi, meg a Merkel Néni. Nem tetszik Nekik az Orosz Cukrosbácsi, úgyhogy jön a virgács. Itt belül meg asszem kezdi mindenki belátni, hogy vissza kell Titeket tenni a nagycsoportba. Neked nem szónokolni kell a Nemzeti Múzeumnál, Kisember, hanem inkább Kisbarátaiddal együtt egyszer végignézni. Felnőtt bácsik meséiről szól, Történelemnek hívják azt a mesét. Mondjuk ehhez is már késő, merthát a Történelem lapjaira ha fölkerülsz egyáltalán, akkor a neved mellé egy rohadtnagy kérdőjel is kerülni fog. Hogy a francba kerülhettek a 21. század elején egy ezeréves múltú ország élére Nagycsoportos Ovisok?

Én se értem. Szerintem igazából Te sem. De most már ez van. Szerintem lassan kezdjétek el összeszedni a játékocskáitok, mert jön a Takarítónéni. Menjetek ki a mosdóba, pisiljetek, kakiljatok, nehogy majd rosszkor jöjjön ki, aminek ki kell. Szóljatok a középcsopis meg kiscsopis kispajtásoknak is, hogy Ők is készüljenek. Szívesen mondanék Nektek valami megnyugtatót, de nem tudok sajnos. Marhára el lesztek verve, ez sajnos nem elkerülhető. Tudjátok, ez azért szükséges, hogy máskor ne jusson majd további játszótársaknak eszébe Játszóházat csinálni egy Országból. Kijátszottátok magatokat.

Pakoljatok.